Olajpálma

(Elaeis Jacq.), szárnyalt levelü középtermetü pálma, törzse vastag, egyenes v.heverő, levélnyele aszélén tövisen fürészelt, levélsallangja szálas, virága egylaki, gyümölcse szögletes tojásdad, gyenge héju, a húsa taplós-roston, olajtrtalmu, világos piros v.sárga, csonthéja tojásdad, gyengén háromélü, csontkeménységü, magva tülöknemü odvas. Az E. Guineensis L. (afrika O., l. az Olajnövények képmellékletén), Afrika forró vidékén honos, ott bőven terem, de most Ny.-Indiában is termeszik. 6-9 m.magas, elvele 3-5 m.hosszu, gyümölcscsoportja 6 dm.hosszu 6-9 dm.terjedelmü, gyakran 600-800 is van együtt. Egy gyümölcs akkora, mint a tyuktojás, sárgás pirossal foltos. Húsában vajnemü, kellemes izü, ibolyaillatu olaj annyi van, hogy már ujjunkkal kinyomhatjuk. Ebből való a kereskedelemnek legtöbb pálmaolaja (galamvaj, pálmavaj, v.pálmazsír). Csonthéjas magvát olajsajtolásért Európába szállítják. A sajtolásból maradttal a jószágot etetik. Az E.melanococca Gaertn., kaiaue Braziliában, korozo kolorado Venezuelában és Új-Granadában, mocsaras, árnyékos helyen nő, Közép-Amerikában is gyakori, kurta törzse a földön kuszik, a gyökérzete oly csekély, hogy lábbal a földből kitúrhatjul. Levele 7 m.hosszu, gyümölcse piros. Leveléből kötelet sodornak, gyümölcséből olaj lesz, de még kevésbé kereskednek vele. Magvát a madár eszi. Gyümölcse húsából csúcsa nevü részegítő italt szűrnek, a levele tövében lelvő gyapjut taplünak, sőt noli néven vércsillapítónak kereskedésbe is küldik.

Forrás: Pallas Nagylexikon