már az Árpáddok korában jelentékeny művelődéstörténeti
szerepet játszanak. Igy már Géza vezér korában Adeodát sznseeverinói gróf
megalapítja Tata városát, nevelője volt István királynak és társaival alapját
vetette meg az Árpád-kori műveltségnek, első sorban az irásnak. Kálmán király
idejében kötöztek be az Olivér és Ráthold nemzetségek, számos magyar család
ősei; ugyancsak az Árpádok idejéből valók az Anicia-nemzetségből származott
Frangepánok. Ez a bevándrlás az Anjouk alatt természetesen csak fokozódott, ég
pedig ugy a politikai, mint a műveltségi téren (benedekfalvi Benedictiek,
palotai Czibabok, Albert és Péter lombardiai szobrászok), akik Visegrádon
dolgoztak. A XIV. sz-ban az olasz polgári elem emelkedik ki. Első sorban
Esztergomban és Budán. Amott külön pecsétjük volt (sigillum Latinorum), emitt
az olasz-utcában (ma budavári úri-utca) pompás házaik épültek. A Barci
bankár-család egyik sarja Zsigmond király kamara-ispánja, a Scolaris-ok sarja
ozorai Pipo temesi gróf. Az olasz incolatus csúcspontját Mátyás király korában
érte, amikor az olaszok zöme szintén Budán lakott. Nem számítva az ideig-óráig
Magyarországon időző humanistákat (l. Korvina), találkozunk Rangoni egri
érsekkel és longobardus Jakab csanádi püspökkel, Bastha képiróval. Lutis de
Florentia, Manini nemesekkel, de Talentis, Cavalcanti, Bontempo, de Volterra
polgárokkal és számossal, ki a nép ajkán jobban hangzó olasz nevet vette fel
(Győrszigeten, Abauj, Gömör, Szabolcs, Zemplén, Veszprém, Bihar vármegyékben).
Zápolya alatt Gritti, Báthory udvaánál Brutus a történetiró éltek hazánkban.
Egyes budai családok tulélték a török uralmat, köztük Tüzes Gábor (Gabriele
Ráfael) családja. Ezek és mások Buda visszavívása után honfiusítást nyertek.
Azóta nagy számmal szerepelnek ugy a politikai, mint a közművelődési téren
egész a legújabb időkig. Gőúri családok a Bolzák, Odecalchiak, Pallaviciniak,
Baldácsiak, Orsiniak; irodalmi tevékenységökkel nyomott hagytak a Guadagni
(Gvadányi), Barbozzi, Lanfranconi, Marcziani, Montedegoi családok; az egyházi
téren kimagaslik Samassa egri érsek és Steiner székesfehérvári püspök
(eredetileg Pietra). A szabadságharc olasz hősei nagy számuak, egy Monti külön
olasz légiót szervezett. De a legtöbb olasz névvel a legújabb korban is a
kereskedők és iparosok sorában találkozunk. Ilyen volt a multban Valero pesti
selyemgyáros, ki 1848-ban a kormánynak 200 ezer frtot adott kölcsön; a jelenben
Testori, Calderoni, Del" Medico és mások. V. ö. Réthy László sajtó alatt lévő
művét: A magyar nemzet s a nemzetiségek (etnologiai tanulmány).
Forrás: Pallas Nagylexikon