Oldal
(pagina), valamely könyvnek a megszámozott lapja; - valamely
sokszögnél azok az egyenes vonalak, melyekből a sokszög áll. - O. az állat
törzsének azon része, mely a lapockáktól az utolsó bordákig terjed.
Megkülönböztetünk hosszu és rövid, dongás és lapos, valamint mély és sekély
oldalakta. Dongásnak mondjuk a jól kidomborodó O.-t. Ez, valamint a széles vagy
mély O. nagy mellü állatoknál fordul elő, ezért előnyös, mert rendesen nagy
tüdővel jár, de paripa-lovaknál nem szeretik a nagyon dongá oldalakat, mert
ilyeneken kényelmetlen ülés esik. O.-mozgásnak mondják az O.-nak azt a
mozgását, mely a be- s kilélegzés alkalmával vehető észre. Egészséges tüdejü
állatok O.-ai csöndesen mozognak, míg a kehes állatok O.-mozgása nagyon
szembetünő. Utóbbi lovakon az o. hátső szélén u. n. kehbarázda is észlelehető.
- O., szekérnél a kocsiderék vagy szekrénynek egyik főbb alkotórésze. Rendesen
létrás, a mellett gyakran még deszkával is kibélelik. - O. a katonaságnál, l.
Flanc.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|