Oldenbarnevelt
János (Jan van O.), németalföldi államférfiu, szül.
Amersfoortban 1547., lefejeztetett 1619 máj. 13. A politikai pályára lépett és
mindvégig a köztársasági pártot szolgálta. Előbb Rotterdam város, majd Holland
tatomány élén állott. Midőn az Erzsébet angol királynétól a hollandoknak
segélyül küldött Leicester gróf magához igyekezett rántani a hatalmat: O. ezt
ellenezte és kieszközölte, hogy Holland és Zeeland tartományok az ifju Oraniai
Móric herceget válasszák meg helytartónak, akit idővel a többi tartomny is
elismert. O. maga a Raadspensionaris hivatalt viselte és ebben az állásban
1586-1609-ig mondhatni korlátlan befolyást gyakorolta az államtanácsra és
különösen külügyi krédesekben. Eleintén jó lábon állott Móric herceggel, idővel
a zonban ez irigy szemmel kezdé takinteni O.-et és szabadulni kívánt hatalmas
tanácsosától O. viszont nem tűrte, hogy Móric hercg a maga hatalmát tágítsa és
Móric ellenzése dacára 1609. a spanyolokkal 12 évre fegyverszünetet kötöttl. E
hatalmi versengésből élethalálharc fejlődött ki, melyneka z agg O. áldozatul
esett. Akkoriban a szigrou ortodox gomaristák és a türelmes arminiánusok között
kitört vallásos viszály két táborra osztotta Hollandiát. Móric herceg a
gomaristák, O. az armininuokhoz szított. Midőn Móric a randelkezésére álló
katonasággal készült az arminiánusok ennel, Holland taromány O. indítványára
zsoldoshadat toborzott a maga védelmére. Ebben Móric kiváltságainak megsértését
látta, O.-t elzáratta és egy rendkivüli törvényszék itélete alapján
lefejeztette. A 72 éves férfiu bátran halt meg. Két fia, Vilmos és René
hivatalától megfosztatott, amiért azután a herceg ellen összeesküdtek. De a
dolog nyomára akadtak, mire Renét szintén lefejezték; Vilmos még jókor
antwerpenbe menekült. V. ö. Motley, The life and death of John of Barneveldt
(London, 2. köt. 1874); Groen van Prinsteren, Maurice et Barnevelt (Utrecht
1875).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|