Oldenburg

l. a német birodalomhoz tartozó nagyhercegség, amelynek három egymástól elkülönített része van; ezek: O. hercegség Jever és Kniphausen uradalmakkal, Lübeck (l. o.) fejedelemség és Birkenfeld (l. o.) fejedelemség. A nagyhercegség területe 6423 km, amiből Lübeckre 541, Birkenfeldre 503 esik. A tulajdonképeni O. az Északi-tenger, illetőleg Jade-öböl, Hannover és Bréma közt fekszik; felülete sík. Három részt lehet rajta megkülönböztetni. Az egyik, amely az Északi-tenger partján és a Weser-torkolat és egyéb folyó körül terül el, a Marsch; ezen termékeny, csatornáktól átszelt részt gátak védik az áradások ellen. A másik rész a sovány, puszta, tőzeges területekben gazdag Geest, amely a Dammi-magaslatokban 100m-nyi magasra emelkedik és amelyet O.-i és münsteri Geestre szoktak fölosztani. Amannak lakói protestánsok, emezéi katolikusok. A Marsch területe 1148 km, az O.-i Geesté 2086 és a münsterié 2145. A hercegség a Weser és Ems vizkörnyékéhez tartozik. Amabba ömlik a Hunte. A kisebb folyók, valamint a számos vizlevezető csatorna a gátakban levő zsilipek megnyitásával vagy az Északi-tengerbe, illetőleg Jadéba vagy a Weserbe vezethető le. Az Ems vizkörnyékéhez tartozik a Haase, Soeste és a Marka. A vizlevezető csatornák közül a legfongosabb a Hunte-Ems-csatorna. A tavak közül a legjelentékenyebb az u. n. Zwischenahner Meer. Az éghajlt mérsékelt, de a Marschon sok helyen egészségtelen. A lakosság száma (1895) 373,662. Az 1890. összeszámlált 279,008 lak. közt volt férfi 138,579, nő 140,429, evangelikus 207,601, kat. 69,460 és izraelita 947, akik nagyobbára kis helységekben laknak,mert O.-on kívűl nics város, amelynek 10,000-nél több lakosa volna. A lakoság szaporodása részben a kivándorlás miatt nagyon gyenge. 1871-90. Átlag éveként 8678 ember született és 5627 halt meg. A lakosok fő foglalkozása a mezőgazdaság és állattenyésztés, a lakosság 48?06%-át foglalja el; iparrral foglalkozik 28?07 és a forgalom meg kereskedés szolgálatában áll 11?54%. A földbirtok nagyon egyenletesen van megosztva. A 100 ha.-nyi vagy annál nagyobb birtoko száma már igen csekély.

Anyagi műveltség. A földnek csak mintegy 3/5-e áll művelés alatt. Szántó-, rét-, kert- és legelőföldeka tterületnek 49?98%-át teszik; erdőkre esik 7?56% és az inproduktiv területre 42?46%. A meg nem művelt területek legnagyobbak a münsteri Geesten. A Marschona gazdálkodás főképen a ló- és marhatenyésztésre fordítja a gondot, azonkivül kivitelre termel búzát, árpát, zabot, babot és repcét. A Geesten ellenben a tulajdonképeni foldmívelés a tulnyomó, mellette csak a sertéstenyésztés jöhet számításba. Az egykoron jelentékeny juhtenyésztés (Heidschnucken) nagyon el van hanyagolva. A földmivelés fő termékei itt a rozs, azonkivül a zab és köles. Az állattenyésztés adatai 1892-ben 32,384 darab ló, 196,825 szarvasmarha, 129,588 juh, 113,501 serés és 26,677 kecske. Az ipar csaknaem kizárólag kisipar és a helyi szükséglet szolgálatában áll; aránylag iparosabb helyek Delmenhorst dohány- és dugógyártással, jutaszövéssel; továbbá O. Osternubrg külvárossal, azután Lohne és Varel környéke. A kereskedelem főképena föld termékeinek gyarmatárukért és iparcikkekért való kicserélésére szorítkozi. Újabban a tengeri forgalom előmozdítására a kikötők javítására nagyobb gondot fordítanak.

Alkotmány, közigazgatás és szellemi műveltség. A trónörökösödés az elsőszülöttség rendje szerint Péter Frigyes Lajos herceg (megh. 1829.) férfiágár a szorítkozik; a női ág az öröklésből ki van zárva. A nagyhercegség törvényényhozó testülete egy kamarából áll, amelybe O. hercegség 26, Lübeck 3 és Birkenfel 4 képviselőt választ. A válaztás közvetett. A tartománygyülésnek minden harmadik évben kell összejönnie; időközben egy állandó tartománygyülést a törvényhozás és adómegszavazás jogán kívűl megilleti a miniszterek vád alá helyezési joga is. A végrehajtó hatalmat a nagy herceg öt minisztere által gyakorolja; ezek: 1. a nagyhercegi és külügyi miniszter; 2. belügyi, 3. pénzügyi, 4, igazságügyi és 5. egyházi és iskolaügyi miniszter. A nagyhercegség 12 járásra és 3 városra (O., Jever és Vare) van osztva. A nagyhercegség 3 részének pénzügyeit egymától külön váltan kezelik; ezekhez járul mint 4-ik rész az egész nagyhercegség pénzügye. O. hercegség bevételei 1895-ben 5.307,350, Lübecké 597,171, Birkenfeldé 474,450 és az egész nagyhercegségé 2.796,000 márkára volt előirányozva. Az államadósságból minden lakorsa 119?9 márka esik. Az iskola felekezeti kezekben van. Összesen 301 evang. És 124 kat. népiskola és középiskola van a nagyhercegségben.

Története. A már legrégibb időkben két részre (Ammer- és Lerigau) osztott O.-it, mely a szász hercegek birtokához tartozott, kezdetben a chaukok, később a frizek lakták; O. várát (alten Burg) régi nems család birta, mley Wittekindtől vezette le őseit. Okmányokban O. első urául (1108) Elimar mutatható ki; ennek unokája, Keresztély, 1156. grófi rangot kapott és 1180. Birodalmi választó lett. Az O.-i grófi, később hercegi család főágának megalapítója, IV. Keresztély (megh. 1440) fia Gerhard a civakodó volt; ennek fia XVI. János, behozta az elsőszülöttséget, unokája pedig,Antl Günther, a rendsburgi egyezség (1649) értlmében a dán királyt s a helstein-gottorpi herceget tette örököseivé. Ezekről Delmenhorst és O. grófság Pál orosz nagyhercegre szállt, aki birtokait (1773 dec.) Frigyes Ágost lübecki hercegérsekre ruházta, mit a következő évben II. József császár is megerősített, s ugyanakkor O.-ot hercegségre emelte. O.-ot 1806. németalföldiek és franciák szállták meg, de a tilsiti békében a család ismét visszakapta, s 1808. a rajnai szövetséghez csatlakozott; de midőn a herceg 1810. nem akarta O.-ot Erfurtért elcserélni, Napoleon a dinasztiát trónvesztettenk nyilvánította s 1811. francia déparementná tette. De már 1813. ismét a régi kormány jutott uralomra s az 1815-iki bécsi kongresszuson O.-ot nagyhercegségre emelték; ekkor hozzácsatolták Dammet Hannovertől, 1817. Birkenfeld hercegséget, 1818. pedig Sándor cár ajándékát, Jever uradalmat. 1823 szept. 2. megh. Vilmos herceg s ekkor 1829-ig I. Péter volt a kormányzó, kinek halála után Frigyes Ágost következett, ki 1836. Hannoverel és Braunschweiggel az u. n. adó-egyezményt kötötte; Birkenfeld 1830, a porosz vámegyesülethez csatlakozott, 1848. pedig egy forradalmi mozgalom kierőszakolta az 1879 február 18-iki demokrata szinezetü alaptörvényeket, melyekek később reviziója az 1852 nov. 22-iki alkotmányt eredményezte. Ágost nagyherceget (megh. 1853 febr. 27.) fia II. Miklós Frigyes Péter követte, ki ápr. 11. az alkotmányt kihirdette, s amég ugyanazon évben belépett a porosz vámszövetségbe, s átengedett eg területet Poroszországnak Jadebusenben hadi kikötő építésére. 1866. O. szövetséget kötött Poroszországgal, aug. 18. Belépett az É-német szövetségbe, szept. 27. Lemondott Schleswig-Holsteinre formált igényeiről, amiért Poroszorszától 1 millió tallért kapott, továbbá Ahrensboek kerületet, mely Lübeck hercegséghez csatoltatott. 1867 jun. 15. O. hadi szövetségre lépett Poroszországgal; az 1870-71-iki háboruban az O.-i csapatok már Frigyes Károly porosz herceg alatt harcoltak s O. azóta a német birodalom részét teszi.

2. O., az ugyanily nevü nagyhercegség székes fővárosa, a hajózható Hunte, a Hunte-Ems-csatorna és vasút mellett, (1895) 25,551 lak., üveghutával, vasöntéssel, dohány-, bőr-, szappan-, gép-, hanszergyártással; élénk hajózással a Huntén és jelentékeny lóvásárokkal. Jelentékenyebb épületek: az evang. Lambert-templom a XIII. sz.-ból;a nagyhercegi kastély a XVII. és XVIII. sz-ból,Tischbein, Preller, Verboekhoven stb.-féle képekkel, faragványokkal, a nagyheregi könyvtárral (55,000 köt.), jelentékeny rézmetszet- és éremgyüjteménynel és nyilvános könyvtárral (109,329 köt., 500 kézirat); az Augusteum régi mestereknek közel 4000 festményével; a Dannecker műveivel ékesített hercegi sírkápolna; az új városháaz stb. Műemlékek: a Herbart-szobor, Péter Frigyes Lajos herceg bronzszobra és a békeoszlop, amelyet az 1870-71. elesettek emlékére emeltek. O. 1345. kapott először városi jogokat; 1667. Tették a hercegek székhelyökké, 1773. Dán birtok volt és 1774. Ismét hercegi, 1815-től nagyhercegi székhely.

3. O. in Holstein, az ugyanilyen nevü járás székhelye Schleswig porosz kerületben, vsút mellett, (1890) 2472 lak., gőzmalommal. A IX. sz.-ban az obotrikáknak volt főhelye. I. Ottó 952. Itt püspökséget alapított, amelyet 1163. Lübeckbe tettek át.

Forrás: Pallas Nagylexikon