Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Oldenburg... ----

Magyar Magyar Német Német
Oldenburg... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Oldenburg

-ház, eredetileg német birodalmi grófi nemzetség, melynek első tagjai 1247., mint Oroszlán Henrik hűbéresei tünnek fel. Nagyobb jelentőségre azonban csak a XV. sz. első felében emelkedett, amidőn Szerencsés Detre gróf 1424. VI. Gerhardnak, Schleswig-Holstein grófjának leányát nőül vette. Detra meghalt 1440., Hedvig 1436. Detre ifjab fia Gerő (megh. 1500.) tovább virágoztatta a régibb grófi ágat, mely Antal grófban 1667. kihalt. Detrének idősb fia, Keresztély, a dán és norvég királyi koronát nyerte el (1448-50) és azonfelül Schleswig-Holstein hercegének választották. Ez a VIII. Keresztély alapította a dán királyi ágat (l. Dánia története), mely Nmetországban a Holstein-Glückstadt nevet viselte és 1863. VII. Frigyesben kihalt. A gottorpi ág, melyet I. Frigyes dán király harmadik fia, Adolf herceg alapított. Ez ágból származott Károly Péter Ulrik is, aki mint Nagy pétr cár unokja 1762. III. Péter név alatt az orosz trónra került. Ő az orosz császári ág alapítója (l. Oroszország). A gottorpi ág egy másik sarja, Adoft Frigyes 1751. Svéd király és ilyformán svéd királyi ág alapítója lett, mely 1877. Wassa Gusztáv osztárk tábeorszernagyban kihalt. Adolf Frigyes öccse Frigyes Agost, csere útján törzsbirtokát Oldeburgot kapta és ő alapította a nagyhercegi oldenburgi ágat. Ebből az ágból származott Günther herceg, irói álnevén Elimar, szül. Oldenburgban 1844., megh. Erlaa kastélyban, Bécs mellett 1895 okt. 17. Egészen az irodalomnak élt és maga is több vigjátékot irt. Ezek közül ismeretesebb: Zu glücklich; Ein passionirter Raucher; Hans im Glück; Schloss Parád stb. A Vogel bárónővel kötött házasságából született gyermekei neme melhetnek igényt Oldenburg trónjára. A negyedik főág a Sonderburgi hercegi család, mely János herceg (megh. 1622.), III. Keresztély dán király harmadik fiától származott. Ez a család, mley nem tartozott az urlkodó családok sorában, számos mellékágra oszlott, igya Plön-, Sonderburg-Franzhagen-, Norburg--, sziléziai, Rethwich-, Wiesenburg-, Noburg-Plön- és Glücksburg-ágra. Külön ágként virágzott még a z augustenburgi hercegi ág, melynek seniorja jelenleg Ernő Günther herceg (szül. 1863 aug. 11.), az 1880 jan. 14. elhalt Frigyes Keresztély Ágost fia, aki VII. Frigyes herceg címen 1863. Schleswig-Holstein birtokára igényt emelt. Végül a Sonderburg-Glücksburg-ág említendő, mely Ágost Fülöp hercegben tiszteli ősét (megh. 1675.). Ennek az ágnak jelenleg Frigyes Ferdinánd herceg (szül 1855) a feje, kinek nagybátyja, IX. Keresztély 1863. a dán trónra jutott, míg ez utóbbinak ifjabbik fia,György (I.) 1863. a görögök királya lett.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is