Oliva

1. község Danzig (ettől 9 km.-nyire) porosz kerületben, a Keleti-tenger közelében, vasút mellett, (1890) 3822 lak., őrlő- és fürészmalmokkal. Ismeretes az egykor gazdag cisztercita apátságról, amelynek templomát, most plébániatemplom, pompásan faragott karszékek ékesítik, továbbá az itt 1660 máj. 3. kötött békéről, amely az 1655-60-ig tartó svéd-lengyel-brandenburgi háborunak vetett véget. János Kázmér lemondott a Svédországra táplált igényeiről, azonkivül Livonia É-i részét, Esztoniát és Ösel szigetet átengedte a svédeknek. Svédország lemondott Kurföldről és mindkettő elismerte poroszország függetlenségét. V. ö. Schultz,Geschichte d. Friedens v. O. (Labiau 1860). - 2. O., város Valencia (ettől 69 km-nyire) spanyol tartományban, a Gallinera és vasút mellett, közel az Atlanti-oceánhoz, (1887) 8779 lak., olaj-, narancs-, eperfa- és rizstermeléssel; a Gandia hercegek kastélyával. - 3. O. de Jerez, község Badajoz spanyol tartományban, 7 km-nyire a portugál határtól, (1887) 6413 kal., gyapju- és vászonszövéssel. - 4. O. di Canarioas, Fuerteventura (l. o.) főhelye.

Forrás: Pallas Nagylexikon