Ólomacetát
(esetsavas ólom). Az ólomnak egy normális és több bázisos
acetátja ismeretes. A normális O. (ólomcukor, Saccharum Saturni) Pb (C2H3O2)2.3H2O,
amelyet már XV. Basilius Valentinus is ismert, ugy készült, hogy finom lisztté
őrölt ólomoxidot 45%-os ecetsavban melegítés közben feloldanak és az oldatot
kikristályosítják. A normális Ó. szintelen egy hajlásu kristályokból áll,
amelyek kezdetben édes, később összehúzó fémes ízüek és közönséges
hőmérsékleten 1 1/2 sr. vizben feloldódnak; oldata savanyú kémhatásu és mérges;
fs.-a 2,5. A kristályos só 75°-ra hevítve kristályvizében megolvad és ez a
kihüléskor rostos tömeggé mered meg; 100°-on vizmentessé lesz, 280°-ra hevítve
ismét megolvad; még magasabb hőmérsékletre hevítve esetsav és kevés aceton távozik
el belőle és ekkor bázisos sóvá alakul át; izzításkor pedig aceton és
széndioxid illan el belőle és ekkor piroforos ólom marad vissza. A normális
Ó.-ot az iparban különböző célokra és sárga festék (krómsárga) előállítására
használják, ezenkivül gyógyszer gyanánt is alkalmazzák. Leggyakrabbn rézzel és
vassal van szennyezve. A bázisos Ó.-ok ugy készülnek, hogy az előbbeni sót
vizben oldva ólomoxiddal főzik; a felhasznált ólomoxid mennyisége szerint
másfélszer bázisos Ó. (C2H3O2)4Pb3O.H2O.
kétszer bázisos Ó. (C2H3O2)2Pb2O.H2O,
vagy háromszor bázisos Ó. (C2H3O2)2Pb3O2
képződik. Ugy szólván a két elsőnek elegyéből áll a gyószer gyanánt használt
ólomecet (plumbum aceticum basicum solutum), mely ugy készül, hogy normális
Ó.-ot félannyi súlyu ólomoxiddal és négyannyi vizzel főznek. Az ilyen módon
kapott folyadék fs.-a 1,25-1,5, lúgos kémhatásu és a levegőn ólomkarbonát
képződése miatt csakhamar megzavarodik. Ebből az oldatból ötvenannyi desztilált
vizzel való higítással készül az ólomviz; ha a higításhoz kútvizet használnak
és a zavaros folyadékhoz kevés borszeszt is elegyítenek, előáll a Goulard-viz.
Mind a kettőt az orvosi gyakorlatban főleg borogatásokra használják. Ha az
Ó.-ot frissen készült ólomklorid, ólomjoid vagy ólombromiddal és esetsavval
elegyítjük, a megfelelő kettős sók képződnek, de ezeknek nincs gyakorlati
fontosságuk.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|