Ólomzár

a vasúti teherkocsik zárja. Az ólmozást az Ó.-fogóval végezi, melynek egyik csapja az állomás nevét tartalmazó bélyeggel, a másik pedig a rakodási hó és nap részére betéti üregekkel van ellátva.

[ÁBRA] 1., 2. ábra.

Az ólomzatok karajkával látvák el, melyek 1-50-ig terjedő u. n. ellenőrzési számot viselnek. Az ólmozat karimájának egyik felén az ólmozatzsinór két végének befűzésére szolgáló két lyuk, az ellenkező oldalon pedig a zsinór kötött csomójának befogadására szolgáló üreg van. A megrakott kocsit, mielőtt a rakodó helytől eltávolítanák, leólmozzák, vagyis a kocsiajtók kapcsának e célra szolgáló nyilásán a zsinórt áthúzzák, azután a zsinór két végét az ólmozat nyilásain átfűzvén, egyszerü csomóra kötik (l. az l. ábrát), az ólmozat üregébe visszahúzzák (2. ábra), ugy hogy a csomó az ólmozat belsejében legyen és végre az Ó.-fogóval erősen lesajtolják, a zsinórnak künn maradó végét pedig közvetlenül az ólmozat körzeténél levágják. (3. ábra).

[ÁBRA] 3. ábra.

Az egyik kocsin alkalmazandó ólmozatok mennyisége az elzárandó ajtók, illetve nyilások számától függ. Minden ólmozatot ugy kell alkalmazni, hogy a kocsi zárját az ólmozat sérülése nélkül szétfeszíteni ne lehessen és hogy ezen ólomzár külső erőszak nélkül meg ne sérülhessen. A zsinórzat hosszusága a függő ponttól legfeljebb 6 cm. lehet. Az egyes kocsikra alkalmazott ólmozatok mennyiségét és ellenőrzési számát a kelet megjelölésével együtt a kocsit kísérő okmányba (raktanusítvány) bejegyzik; az az állomás, hol a kocsit felnyitják, a levett ólmok azonosságát és sértetlenségét ezen okmányon szintén elismeri, az ólmozatot pedig három hónapig megőrzi.

Forrás: Pallas Nagylexikon