Olt

(Aluta), a Duna egyik legjelentékenyebb baloldali mellékfolyója, két forráspatakból ered Csik vármegyében, a csiki hegycsoportban. Fő forrása, a Nagy-Olt, Gyergyó-Szent-Miklóstól K-re, a Siposkő (1571 m.) E-i tövében fakad, eleintén keskeny, regényes völgyben, a Nagy-Hagymás (1793 m.) hegy tövében DK-re folyik, Balánbányánál D-i irányt vesz fel s Csik-Szent-Domonkosnál egyesül a Feketerez (1543 m.) D-i tövében fakadó, jóval kisebb Kis-Olttal. Itt a völgy tágulván, a folyó kilép Felcsík termékeny lapalyára, ahol mellékei helyenként kissé mocsarasak, majd Csik-Szeredánál ismét DK-re fordulva, az Alcsik rónáján folyik keresztül. A Hermányi-havasok és a Bodoki-hegység képezte tusnádi szoroson áttörvén, keskenyebb völgyben siet D-felé, de Sepsi-Szt.-Györgynél a termékeny Szépmezőre lép ki. Innen kezdve iránya egészen megváltozik. Al-Dobolyon alul ugyan hirtelen Ny-felé fordul, majd Ény-ra fordulva, igyen kacskaringós folyással körülfolyja a Hermányi-hegység D-i ágazatait, mig D-felől a Barcaság kies rónája tekint reá. Köpecnél újra irányt változtat; hirtelen Ny-ra fordulva, keskeny völgyben áttöri a Persányi-hegységet s igy a fogarasi lapályra jut, melyet eleintén DNy-i, majd Ny-i irányban keresztülszel, jobb felől (É-felől) a hortobány-melléki hegysor végző nyulványaitól kisérve. Feleknél Dny-ra fordul s Boicánál, ahol egyenesen D-i irányt vesz fel, eléri a vöröstoronyi szorost, melyen keresztülfolyik s a szebeni hegycsoportot a fogarasi havasoktól választva el, Románia földjére lép át. Itt is tulnyomóan D-i irányt követ, majd DK-felé veszi útját s végül Turnánál, Nikápollyal szemben a Dunába ömlik.

Az Olt egész hossza mintegy 530 km., miből hazánkra 300 km. esik. Forrásának torkolatától való távolsága 350 km. Szélessége Sepsi-Szent-Györgynél 23, Fogarasnál 75, Feleknél 95 m. Mélysége 1-6 m. közt ingadozik. Egész esése Balánbányától az országhatárig 611 m., tehát kilométerenkint átlag 2,14 m; de esése nagyon egyenlőtlenül oszlik el egyes szakaszai között; legfelsőbb szakaszában rendkivül nagy, utóbb folyton csökken, de az áttörésekben rendesen jóval nagyobb, mint a lapályon. Általában véve az Olt esése igen nagy s azért folyása is igen sebes, rohamos, nagy vizálláskor vad és vészt hozó. Hajózásra nem alkalmas, de tutajok járnak rajta. Vizkörnyéke mindössze 20.000 km², miből Magyarországra 12.500 km² esik. Jelentékenyebb mellékvizei jobbfelöl: a Baróti-viz (Köpec mellett), a Homoród (Ugránál), a Szeben (Talmácson alul) s a Lotriora (a vöröstoronyi veszteglőnél); balfelől a Szépviz (Csicsón alul), Fisáng (Csatószeg mellett), Feketeügy (Kőkösön alul), Vidombák (Botfalunál), Barca és Homoród (Földvár mellett), a Sinka, Sebes, Ucsu és Kerc (mind a fogarasi lapályon). Romániában a Lotra és Oltez ömlik beléje. Az Archiv és a Korrespondenzblatt des Vereins für siebenbürgische Landeskunde évfolyamaiban több czikk jelent meg az O. folyón való hajózás történetéhez.

Forrás: Pallas Nagylexikon