Olvasás

az az ügyesség, mellyel az ember a szóhangok látható jeleiből, a betükből, képes megsimerni magokat a szóhangokat s ezek nyomán más embernek irásban v. nyomtatásban kifejezett gondolatait. A különféle módszerek közt újabban az irva-olvasás jutott legáltalánosabb terjedésre. Jellemzi ezt a módszert l. az, amitől a nevét is vette, hogy ennek alapján egyszerre tanítják a gyermeknek az irást az olvasással. 2. Hogy a tanító előbb egy-egy szóhangot több szóban is mintegy exponál, hogy a gyermekkel érzékeltesse s csak azután mutatja be az illető szóhangnak a betüjét. 3. A betüket nem a nevök, hanem a hangjok szerint ismerteti: nem mondja például a b, f betüket bé-nak, hanem b"-nek "f-nek, amely eljárásnál fogva nevezik az O. módszerét máskép hangoztató módszernek is. Jellemző 4. e módszerre nézve még az is, hogy a betüket nem abc-sorrendben ismerteti és iratja a tanító, hanem a fokozzatosság és a gyakorlati használhatóság elve szerint. A fokozatosság elvén értendő, hogy a leirhatásuk nehézségének foka szerint következnek a betük egymásután; a legkönnyebben leirható betü az első, a legnehezebben leirható a legutolsó. A gyakorlati használhatóság elve pedig azt követeli, hogy ugy kerítsük sorra a betüket, hogy a gyermek mennél előbb tudjon belőlük értelmes szókat összeállitani. Az O. módszerének az elébb divatban volt betüzendő vagy sillabizáló módszerrel szemben nagy az előnye. Mig a betüztető módszer hosszu ideig kínozta a gyermeket unalmas, lélekölő sillabizáló gyakorlataival s megutáltatta mindjárt a kezdő iskolásokkal a tanulást: addig az O. módszere mellett aránytalanul rövidebb időn megtanul a gyermek irni és olvasni s mivel már egynéhány betü ismerete után képes értelmes szókat, sőt mondatokat irni és olvasni, ez a gyermek tanulási kedvét nagy mértékben éleszti. - A hangoztató módszert, mely az irva-olvasásnak alapja, már ajánlja és alkalmazza nálunk a XVII. sz. végén Szőnyi Nagy István Magyar Oskola cimü ábácéjében. De utánzója nem akadván, a dolog abban maradt. 1719. az irva-olvasás módszeréhez igen közel járt de Launay a következő címü munkájában: «Méthode du sieur Pierre Py-Poulain de Launay ou l"art d"apprendre a lire le francais et le latin». A németeknél Stephanit tekintik a hangoztató, Grasert pedig a teljes O.-i módszer megalapítójának. Mgyarországon legelőször Simon Antal buzgólkodik az irva-olvasás terjesztése körül az 1808. megjelent következő c. könyvében: «Igaz Mester, aki tanítványait igen rövid idő alatt, minden unalom nélkül egyszerre irni is olvasni is megtanítja. Irta a magyarok hasznára Simon Antal győri megyebeli világi pap és a m. k. siketnéma intézetnek igazgatója (Budán 1808).» De általános elterjedést nálunk az irva-olvasás módszere leginkább Gönczy Pál munkálkodása folytán nyert, aki ezen az alapon az abécét és tanitók számára vezérkönyvet is irt.

Forrás: Pallas Nagylexikon