Ölyv
(állat, Buteo Bechst.), a nappali ragadozók rendjébe, a
sólyomfélék családjába tartozó madárnem. Csőre rövid és magas, tövétől görbült,
szárnyai aránylag hosszuak, a fark csúcsáig érők, az 5-ik evező toll a
leghosszabb, farka középhosszuságu és levágott, csüdjük a középső ujjnál
hosszabb. Mintegy 22 faja ismeretes, melyek, az ausztráliai régiót kivéve, az
egész földön elterjedvék. Hazánkból 3 faj ismeretes, u. m. a fehér farku ölyv
(B. ferox Gm.); az egerész ölyv (B. vulgaris Bechst., képes l. a Ragadozó
madarak szines mellékletén), háta sötétbarna, hasa szürkés-fehér-sárga, számos
sötét szivformáju folttal és haránt hullámvonallal, farkán 12 (ritkán 13-14)
fekete-barna harántsávval. Hossza 50-56, farkhossza 26, szárnyhossza 38-40 cm.
Hazája Európa, Nyugati-Ázsia és télen Észak-Afrika. Hazánk egyik
legközönségesebb kóborló, helyet változtató ragadozója, mely egereket, kigyókat
pusztít, de gyakran az apró házi szárnyasokban is tesz kárt. Fogságban könnyen
tartható, megeszik mindent. Fészkét ápril végén magas fákra építi és 3-5
zöldesfehér, barnán pettyezett tojást rak, melyeket a nőstény egyedül költ ki.
Inkább hasznos, mint káros. A gatyás ölyv (Archibuteo lagopus Gould) háta sötét
barna, világosabb foltokkal, hasa fehéres, mellén barnán foltos és hasán barnás
mezővel. Fehér fark, vége fekete széles szegéllyel. Csüdje egészen tollas.
Hossza 65, farkhossza 24, szárnyhossza 45 cm. Észak-Európát és Amerikát lakja.
Magyarországban ősztől tavaszig fordul elő. Kisebb emlősöket és madarakat
pusztít. Gyakran károkat is tesz. Különösen alacsony fákon fészkel. Egyszerre 4
fehér-vöröses tojása van.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|