Oman
(fővárosa után Maszkatnak is hivják), független szultánság
Arábia K-i partján az O.-i és a Persa-öböl mentén, mintegy 1000 angol mérföld
hosszuságban. Befelé a határai megszabva nincsenek. A sík partvidék tercier
képződményekből áll; innen meredek hegylépcsők vezetnek föl az arab-sivatag
Dahna nevü részébe. A hegylépcsők a Dsebel Akhbarban 3000 m.-nyi magasságot
érnek el. Az éghajlat forró és száraz; legtöbb eső áprilisban van; juliustól
novemberig nincs eső. Ahol mesterséges öntözés eszközölhető, búzát is
termelnek; legfőbbb termék azonban a datolya. A házi állatok közül lovak és
kecskék vannak nagyobb számmal; fontos foglalkozási ág még a halászat. A
lakosok száma 1 1/2 millió, nagyobb részük kartani, azután vahhabita; számosak
még a néger ragbszolgák utódai. A kivitel értékét 1.720.320 dollára becsülik;
fő cikkei a datolya (550.000 dollár), gyümölcs, gyöngyök, só és halak; a
bevitelé (2.055.000 dollár) rizs (630.000 dollár), kávé, cukor, pamutkelmék,
gyöngyök, gyöngyház stb. A szultán évi jövedelmét 200.000 dollára becsülik;
hatalma Maszkat városán tul alig terjed. A nagy fölfedezések korában a
portugálok foglalták el. Különböző viszontagságok után 1741. a jemeni eredetü
Ahmed ben Szaid jutott a szultáni székbe, akinek utódai megszerezték, bár csak
bérletként Mogisztan és Larisztan persa tartományok partvidékét Benderabbasz,
Lingeh kikötővárosokkal, Ormuz, Kism, El-Areds szigeteket, sőt Beludsisztán
partvidékét is a Tanka-foktól Passzaniig. Ehhez járult későbben K.-Afrika
partvidéke is az egyenlítőtől a Delgado-fokig, Patta, Lamu, Pemba, Zanzibar,
Mafia és Kiola szigetekkel együtt. 1854. Szaid szultán halála után az afrikai
birotokok O.-tól elszakítottak és az elhunyt szultán másodszülött fiának
jutottak; hasonlóképen elvesztek a persiai és beludsisztáni birtokok is.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|