Ondó

(sperma), a him ivarszervekben készült váladék. Erősen nyúlós, fehéres; alkalikus reakció mellett jellemző a szaga. Tulajdonképen keveréke a here váladékának a dülőmirigy (prostata) és Cowper-féle mirigyek váladékával. Leglényegesebb alkotórészei az ondószálak (spermatozoa). Ezek mintegy 0,05 mm hosszu mandolaszerü fejből, keskeny középrészből és végeik felé mindinkább kihegyesedő farki végből állanak. Az ondószálak farka inga- v. hullámszerüen mozog és ez által az egész ondószálat előre viszi, mig valami akadály irányát meg nem változtatja. A mozgás olyan gyors, hogy az ondószál 1 mp. alatt mintegy 0,05-0,15 mm. utat tesz meg. A mozgás mindig leggyorsabb azonnal az O. kiüritése után, és lassubb lesz, mig meg nem szünik. A dülőmirigy, valamint a Cowper-féle mirigy váladékában igen élénkek a mozgások, nemkülönben a női nemzőrészek váladékában is. Az állatok ondó-szálai az ember ondószálaihoz hasonlók, csak fejük sokszor pálcaalaku. Az ondószálak a here kanyarulatos csatornáiban képződnek (l. Here). Az O. mintegy 10% szilárd s ezek közt 6% szerves és 4% szervetlen alkotórészt tartalmaz. Szerves alkotórészei közt fehérjéket, nukleint, lecitint, cholesterint és zsirokat találtak, szervetlen alkotórészeit foszforsavas mész jelenléte jellemzi.

O. ondósejt vagy ondószál (növ., spermatozoidios), a nem virágzó növények himecskéjének (antheridium) ivarterméke, az állatokéhoz hasonló s a petesejtet termékenyíti. Az O. tulajdonképen az ondok szó sajtóhibájából támadt. O.-nak v. toklásznak nevezik a magyar botanikák a pázsitfélék virágpelyváját is. L. Kriptogamák.

Forrás: Pallas Nagylexikon