Onladina

(stűzerb a.m. ifjuság, titkos szerb társulat a nemzet egyetértésének és politikai függetlenségének előmozdítására. Az O. eredetileg szerb tanulók által 1848. Pozsonyban alapított irodalmi társulat volt, mely a tagjai által irt költői termékeket föntebbi cím alatt adta ki, miért is azóta az O. név egy jelentésü a szerb diákság nevével. Csak midőn Jovannovics Vladimir (l. o.) 1866. a Bánságba átköltözött, akkkor kapott az O. más alakot és szevezetet; Újvidéken ugyanis központi bizottság, Dunán innen és tul vidéki albizottságok létesültek, és az egyre növekvő számu tagok befizetéseiből (évenkint 2 forint) omladinisztikus könyveket vásároltak, azokat terjesztetették, azonkivül fölolvasásokat és vándorgyüléseket tartottak; központja az egész mozgalomnak a Miletics által szerkesztett Zasztava (zászló) volt.

Midőn Mihály szerb fejedelem meggyilkoltatott (1868 jun. 10.), a kormánypárt a gyilkosság erkölcsi okozojának az O.-t tekintette és azért az áskálódó gyülekezetet tette felelőssé. Az 1875. és 1876-iki események a hercegovoniai lázadás stb. mindig nagyobb hatalomra segítették az O. pártját Szerbiában és utoljára Risztics miniszterelnök nyiltan rábizta ügyét és lapjában, az Istokban nyiltan omladinisztikus eszméket kezdett pengetni. Magyarországon a kormány az O. gyüléseit betiltotta és vezérét Mileticset elfogatta.- Csehországban is alakítottak fiatal emberek O.-t. Egy ilyen cseh O. 1893. arról vált nevezetessé, hogy két tagja megyilkolta Mrva Rudolfot, szinte az O. tagját, mert azzal gyanusították, hogy rendőrkém. Az 1894 jun. 15. és 16. tartott végtárgyaláson 76 omladinistát hallgattak ki s nagy részüket fogságra itélték.

Forrás: Pallas Nagylexikon