Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Ónodi orszá... ----

Magyar Magyar Német Német
Ónodi orszá... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ónodi országgyülés

a magyarországi rendeknek az a gyülése, melyet 1707 máj. 31-től jun. 22-ig a borsodvármegyei Ónod vára közelében, a körömi fensíkon tartottak, II. Rákóczi Ferenc fejedelem jelenlétében. A viharos lefolyásu gyülés egybehivása császáriakkal folytatott békealkudozások meghiusulása szolgál okul, s már az első tárgy, a hadi segély kérdése is, heves vitára vezetett. A kongó pénz (libertás) ügyének tárgalása közben jun. 6. Bercsényi szóba hozta Turóc vármegyének (1707 jan. 31.) körlevelét, melyben a vármegyéket arra szólította föl, hogy összefogva vessenek véget a belháborunak, melyet egyesek magánérdekekből szítanak. Rákóczi fölszólította Turóc vármegye jelen volt követeit, Rakovszky Menyhértet (ki a körlevelet fogalmazta) és Okolicsányi Kristófot: bizonyítsák be, hogy a beszedett adót a saját és nem a haza céljaira fordította. A vita hevében Bercsényi kardot rántott, s annak fokával Rakovszky vállára csapott, Károlyi Sándor pedig a kardja élével ejtett rajta súlyos sebet. A turóci követek szaladni kezdtek, de Rakovzskyt nyomban összevagdalták, s meztelen holttestét kivetették a mezőre; a több sebből vérző Okolicsányit a fejedelem francia katonái elfogták, s harmadnapon, a gyülés itéletéből, előbb tüzes vassal kínozták meg, aztán fejét vették. A gyülés legfontosabb napja jun. 13. volt, mikor maga Rákoczi azt a propoziciót tette, hogy a rendek az ország romlására törő ausztriai ház uralmát megszüntnek nyilvánítsák s I. József magyar királyságáról abrenunciációt tegyenek. Ekkor mondta Bercsényi gróf gyujtó beszédét, mely az emlékezetes «Eb ura a fakó!» kiáltással végződött, mire a rendek törvénybe iktatták az elszakadást Ausztriától. Az I. Józsefhez hű maradt magyarok nevében a nádor, Esterházy Pál herceg, 1707 jul. 29. tiltakozott az Ó. végzései ellen, s aug 29.-iki, a külföldi államokhoz intézett kiáltványában szintén semmiseknek jelentette ki azokat.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is