Ónöntészet
Az ónt leginkább fémformákba öntik, legjobbak a réz s azután
az öntöttvas minták, melyek ugy vannak szerkesztve, hogy könnyen összerakhatók
és szétszedhetők. Hogy az ón ne tapadjon a forma felszinére, befüstölik vagy
bevonják kréta-, agyag- stb. mázzal. Divatos a hézagöntés is (l. o.). Az ónöntő
kerüli a bonyolult alakok egy darabból való öntését; inkább több részből önti
azokat és ezután összeforrasztja az egyes részeket. Öntenek még gipszbe, palába
és homokba is. Az Ó.-nek manapság igen alárendelt jelentősége van, virágzásának
ideje a renaissance-korra esik, midőn az u. n. «kannegieszerek» több remekművel
gazdagították a műipart. A francia és német mesterektől sok remekmunkát őriznek
az egyes muzeumok.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|