Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
opál opal
opálfényű opalescent
opalizáló opalescent
opálos opalescent
opálüveg white glass...

Magyar Magyar Német Német
Opál... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Opál

viztartalmú sziliciumdioxid (SiO2); a viz mennyisége benne változó, rendesen 3-9 %, de 21%-ig is emelkedik. Alig egyéb, mint szilikát kőzetekből kilúgozott és azután megkeményedett, beszáradt kovasavas kocsonya, mely több-kevesebb vizet zárt magába. Sokan amorf kovasavas és sziliciumhidroxidok keverékének tartják. Különböző anyagok (vasoxid, mész, magnézia, timföld, alkáliák stb.) hozzákevedése folytán nagyon sokféle szinü és külsejü, de minden O.-nak közös tulajdonsága, hogy tökéletesen amorf anyag, kagylós törésü és forró kálilúgban oldódik. K. 5,5-6,5. Fs. 1,9-2,3. Leginkább fiatalabb eruptív kőzetek hézagait tölti ki, mállott kőzetek repedéseiben, üregeiben terem; ahol szabadon képződhetett ki, ott fürtös, veséded, gömbös, cseppköves külsejü. Üveg-, zsír-, sőt gyöngyfényességü, átlátszó O. viztisztától kezdve különböző fokokban, de van teljesen átlátszatlan is. Szine nagyon sokféle; fehér, sárga, vörös, barna, zöld, szürke, fekete stb. A sötét szint rendesen idegen zárványok okozzák. Némelykor gyönyörü szinjátékot mutat. Egész sora van a legkülönfélébb O.-változatoknak; 1. Nemes O., kiváló drágakő, gyönyörü szinjátéka (opalizálása), szivárványszinekben való csillogása jellemzi. A szinjátékot rendkivül finom repedéseknek tulajdonítják, melyek a fehér fényt a szivárvány szineire bontják és visszaverve változatos, ragyogó szinpompát láttatnak. Hazánk egyik nagy nevezetessége lévén, magyar drágakőnek is nevezhető. Régi nevei: firmamentum köve (szivárvány szineire való célzás), elementum-kő, mert elemnek, egyszerü testnek tartották. A kereskedésben mint orientális O. szerepel, ami becsét jelzi. Rendesen maga a nemes O. nem szines, bár vannak szinesek is. A szinjáték darabonként változó, sőt egyazon darab különböző oldalakról tekintve más-más szinekben (lángokban) csillog. Vörös, kék, zöld és egyéb szinek ragyognak ki belőle, de rendesen az egyikben majd a vörös, a másikban majd a kék v. zöld szin uralkodik. A szinek, ugyszintén azoknak eloszlása szerint a nemes O.-nak különféle neveket adtak. Ha a szinek mintegy szalagokban jelentkeznek; lángos O.; ha foltokban; csillogó O. a neve. Amely O.-ban a szögletes, apró, ragyogó, szines foltok csupa szikrákként egyenletesen oszlanak szét, azt harlequin-O.-nak mondják. Aranyos O. az egyszinü, sárga szinben csillogó; O.-gyökér, sötét szinü mezőben (a termő közet), vékonyabb-vastagabb erekben levő nemes O.; O. anyja, a termő közetben igen apró részletekben szétosztott nemes O. Egy szinben, sárgásan v. vörösen, barnás vörösen, vörös-sárgán, legkivált pedig jácintpirosan igen élénken csillog a tűz-O.; kékes fehér szinben, néha vöröses szinben tündöklik a girazol. A nemes O. legkiválobb termőhelye hazánkban van, az Eperjes-Tokaji hegylánc trachitjában, Sáros és Zemplén vármegyék határán, Kassa és Eperjes között levő területen, Vörösvágás (Cservenica) és Dubnik községek határában, különösen a Libánka K-i lejtőin. Még az 50-es években a Simonka lejtőin, valamint a Rosztokba-völgy Ny-i oldalán Zamutó község határában is bányásztak nemes O.-t. Az ottani bányászatot különben 800 évesnek modják. Történelmi adatok szerint már Kr. e. a III. sz.-ban császárok koronáján ragyogott e drágakő. Hazánk e része soha sem lévén a rómaiaké, csakis kereskedelem útján juthattak hozzá. Kr. e. az V. sz.-ban Onomakritos már említi az O. szépségeit. Plinius bőven irja le és elmondja, hogy Nonius szenátornak mogyorónagyságu gyögyörü O.-ja volt, melytől még számkivetésében sem vált meg. Kétségen kivül alig eredhetett máshonnan, mint Magyarországból. Innen került Keletre, onnan hozták vissza Európába. Biztos adatok szerint 1771. kezdték nálunk a bányászatot, amikor 5 frt haszonbérért mindenki kaphatott arra jogot. 1778. maga az állam kezdte műveltetni az O.-bányákat, később bérbe adta, ez idő szerint az Egger-cég béreli azokat az államkincstártól. A nemes O. a vörösvágási hegyek trachitjában terem, ennek hézagait, üregeit, ereit, lyukait tölti ki minden szabályosság nélkül, minek következtében bányászatában sincs semmiféle rendszeresség. Leggyakoribb kisebb-nagyobb fészkekben, de akadtak már 15 m. hosszu töltelékre, is melynek vastagsága vagy 0,2 m. Tejopállal egüttesen szokott teremni. Aprókat elég sürün találnak, de a nagyobb, szebb darabok csak ritkaságok. A legnagyobb, melyet eddig találtak, 594 g. (2940 karát) ékforma nyers kő, mintegy 12 cm hosszu, 6 cm széles és 2-7 cm vastag. Bécsben a természetrajzi udvari muzeumban (ásványgyüjtemény) van, értékét 2 millió forintra teszik. Hir szerint Mária Terézia idejében egy Haupt nevü tűzkőkereskedő találta és ajándékozta a királynőnek. Bécsben a császári kincstárban egy tyúktojásnagyságu nagyon szép nemes O. van, melyről azt vélik, hogy abból a legnagyobból vágták le. Sokáig csakis hazánkban került a nemes O. piacra, újabb időben azonban kevésbbé szépeket hoznak Mexikóból (Queretaro, Juan del Rio), Hondurasból (Közép-Amerika), Ausztráliából (Queensland) és Új-Zélandból. Mexiko (Zimapran, Villa Seca), ugyszintén Georgia és a Farö-szigetek különösen szép tűz-O.-t szolgáltatnak. A nemes O. árát és értékét megszabni bajos, nagyon változik az a divat meg a kő nagysága szerint. Ma az O. igen keresett kő lévén, drágább mint azelőtt. A szépen és élénken csillogó O. karátját 25-300 frtért veszik, de erősen változik értéke, szine és szinjátékának minősége szerint. Leginkább rombos formává munkálják meg, ritkábban táblává, a széleken lapocskákkal; ezek kevésbbé hatásosak. Ólomkorongon smirgellel köszörülik és azután fán tripellel, vizzel fényesítik. Lágy lévén, a fényesítés nagy bajjal jár. A dombosan megmunkáltak alakját mindig a nyers kő nagyságához szabják. Többnyire a hosszukás, mandolaformát választják, mert igy az O. lehető nagy darabban marad meg a megmunkálás után. Az O. igen kényes drágakő. Ha nem vigyázunk rá, elveszti fényességét és lágy lévén, karcolásokkal telik meg. A hő változásai iránt igen érzékeny, könnyen megrepedezik. Hamisítani is szokták többnyire üvegből, mely finom repedéseivel szivárványszineket játszik; a közönséges O.-t is alkalmazzák, úgy hogy a szekrénykében szines gyöngyházzal vagy selyemmel bélelik meg. (V. ö. Schimdt S., A drágakövek, Budapest 1890; Gesell S., A vörösvágás-dubniki magyar kir. O.-bányák földrani viszonyai, u. o. 1878. Akad. mat. és term.-tud. Közl.: Krenner J., Európa legbecsesebb drágaköve, Term.-tud. Közl. 1874.) 2. Közönséges O. mind az olyan, mely szint nem játszik, de elég szép arra, hogy csecsebecsékre földolgoztassék. A tejfehér szinű a tejopál, a viaszsárga a viaszopál, a májbarna a májopál. Keveréke különböző szinü O.-oknak a félopál, mely átlátszatlan, zsirfényű, fehér, szürke, vörös v. barna szinü. Fás szerkezetet mutat a faopál, mely a fának kövesítő anyaga; a fa szerves anyagának helyét O. foglalta el és rajta a fa szerkezete igen jól megismerhető. (L. Opálosodás.) 3. Különös neme az O.-nak a hidrofán v. pirofán (világszemekő). 4. A kasolong (kalmuk achát) piszkos sárgás v. vöröses fehér szinü O. (l. o). 5. Jaszpopál (l. o). 6. O.-achát az olyan O., melyben különböző szinü O.-változatok achát módjára sávosan, vonalosan helyezkednek el. 7. Hialit (l.o.) 8. Tripoli (csiszoló pala, ragadó pala) diatomák kovapáncéljainak tömege (l. Diatomaföld). 9. Kovatufa (l. o.) v. geizerit. 10. Menilit (l. o.). A cejloni v. vizes O. nem egyéb, mint ortoklasz földpát, illetőleg adulár (l. o.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is