Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Operairodal... ----

Magyar Magyar Német Német
Operairodal... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Operairodalom

Operairodalom régi magyar. A magyar énekes színielőadások története valószínűleg a 17. századig nyúlig vissza (v. ö. Kastner J. cikkét Felvinczy György Comico-tragoediá -járól, Ung. Jahrbücher 1924 és Klebelsberg-emlékkönyv 1925). 18. század végén megjelenő magyar operairodalom legfontosabb előkészítői kétségkívül a 18. század énekbetétekkel ellátott iskolai színdarabjai voltak (ilyen pl. a pálosok Bakhus -a 1765, több protestáns iskoladráma stb.); 1790 táján már idegennyelvű (német) operaelőadásokon is magyar betétek, illetve magyarul előadott énekszámok kezdenek felhangzani (így adták pl. Dittersdorf Doktor und Apotheker -jét 1790. Budán); valószínűleg ilyen betétdallamok voltak túlnyomórészben Szerelemhegyi Andrásnak, az első magyar színjátszó-társaság zenei vezetőjének színpadi kompozíciói is. (Schikaneder Lantosai -t [Die Lyranten] is Szerelemhegyi alkalmaztatta muzsikára 17.3, a darab muzsikáját pedig több ékesítő Instrumentumokkal bővítette Reiman Úr [l. Reymann]). A német társulatok - valamint a század folyamán (Pozsonyban a negyvenes, ill. nyolcvanas, Eszterházán a hetvenes évek óta) ismételten felbukkanó olasz staggionék operaelőadásai kétségkívül a leghatalmasabb, legközvetlenebb ösztönzést jelentették a magyar muzsikusok számára. 1793. máj. 6. Pesten, a hídmelletti játékszínen bemutatásra került Chudy József (l. o.) Pikko hertzeg és Jutka Perzsi c., németből (J. Hafner Prinz Schnudi und Evakathel c. színművéből) átdolgozott szomorú-víg daljátéka, melyet a legelső magyar operának szokás tekinteni (Hofecker Imre Hesztrényi [?] Áronnak Mátyás király c. állítólagos dalművét [1785, Pozsony?] említi, melynek azonban mindeddig semmiféle egykorú hiteles említése nem került elő). (A Pikkó hertzeg szövegkönyvéről, melyet Szalkay Antal fordított magyarra, v. ö. Rexa Dezső cikkét, Pesti Hírlap 1925 jul. 12.) Chudy daljátékának zenéje, éppúgy, mint közvetlen utódjaié (Chudy: Der Telegraph 1796, Csermák Antal kísérőzenéje A gyűrű c. színdarabhoz 1796, Pacha Gáspár-Verseghy Ferenc: A magyaroknak hűsége és nemzeti lelke [dramatikus kantáta] 1795-1809, Kolisz [?]: A formenterai remete, Inkle és Járikó 1799, Pacha: Aurora 1804, Első hajós 1810 stb.) elveszett s éppígy ismeretlen Arnold György Kemény Simon c. operájának (1826) s Heinisch József és Arnold György Mátyás király választása c. dalművének (1834) zenéje is. A 19. század első évtizedeiben számos színdarabról tudjuk, hogy kísérőzenével, illetve dalbetétekkel került előadásra (Kótsi Patkó János: Magyar Leonidás, Balogh István - Görög István: Cserni György, Angyal Bandi [népszínművek, előbbi Rothkrepf-Mátray Gábor dalbetéteivel] 1812-13, Berki: Mátyás deák [Egressy Béni kísérőzenéjével 1829], Pály Elek és Munkácsi János: Garabonciás diák 1834 stb.); az első két fennmaradt magyar opera azonban Ruzitska József: Béla futása (Kotzebue szöv., Csery Péter ford., Kótsi Patkó János átdolg.; Kolozsvár 1822 dec. 26) és ugyanannak Kemény Simon-ja (Kolozsvár 1822). Előbbinek kéziratos partitúráit (három egymástól többé-kevésbé eltérő fogalmazásban [1837-38. Heinisch József dolgozta át]) a kolozsvári Erdélyi Múzeum Egyesület könyvtára, Ernst Lajos gyűjteménye és a bpesti Operaház könyvtára, utóbbiét a M. Nemzeti Múzeum könyvtárának zenei osztálya őrzi (jellemzésüket l. Magyar zene c. a.). Ezek mellett az első magyar operakísérletek mellett figyelemreméltó egynéhány Magyarországon működött német kultúrájú komponista színpadi munkássága is az 1800-1820 közötti években (Druschetzky, Roser, Kleinheinz, Fusz; l. az egyes életrajzokat és a Népszínmű címszót is). A következő összeállítás a Nemzeti Színház műsorára került operák időrendi listáját tartalmazza 1838-84., vagyis a M. Kir. Operaház megnyitásáig (folytatást l. az Operaház c. cikkben). Az itt felsoroltakon kívül azonban említést érdemel néhány olyan színpadi kompozíció is, melyek a Nemzeti Színház műsorán nem szerepeltek: Bartay András Aurélia-ja (1837), Rózsavölgyi Márk Visegrádi kincskeresői (1839) és Mosonyi Mihály Álmos-a (nem került szinre). A Nemzeti Színház magyar bemutatói a következők voltak: 1838 ápr. 21. Ruzitska József: Béla futása. (Heinisch J. átdolgozásában.) 1839 ápr. 29. Bartay András: Csel. 1840 jul. 11. Szerdahelyi József: Tündérlak Magyarhonban (Kolozsvári bemutatója 1829.) 1840 jul. 25. Heinisch József: Orpheus és Euridice. 1840 jul. 25. U. a.: Blumensdorfi búcsú. (Ballett.) 1840 aug. 8. Erkel Ferenc: Bátori Mária. 1840 dec. 7. Ellenbogen Adolf: Lázadás a szerájban. 1841 dec. 21. Thern Károly: Gizul. 1842 - - 1843 - - #1844 jan. 27. Erkel Ferenc: Hunyadi László. 1845 ápr. 12. Thern Károly: Tihany ostroma. 1846 - - 1847 okt. 29. Doppler Ferenc: Benyovszky. (Később Afanasia címen.) #1848 ápr. 16. Kaiser (később: Császár) György: A kunok. 1848 dec. 20. Ismeretlen: Csata Fehértemplomnál. (Ballett.) 1849 dec. 27. Doppler (melyik ?) és Ellenbogen: A jós. (Ballett.) #1849 dec. 29. Doppler Ferenc: Ilka és a huszártoborzó. 1850 febr. 21. Császár György: Morsinai Erzsébet. 1850 dec. 20. Doppler Ferenc: Vanda. 1851 szept. 20. Doppler (F. v. K.?): A szerelmes ördög. (Ballett.) 1852 szept. 18. Doppler Ferenc: Elvea, a víztünde. (Balett.) 1853 febr. 12. Doppler Károly: A gránátos tábor. 1853 márc. 12. Doppler Ferenc: Két huszár. 1854 márc. 23. Doppler Károly: A vadon fia. 1854 ápr. 6. Kern Leó: Benvenuto Cellini. 1854. május 4. Doppler (F. v. K.?): Apaátok. (Balett.) 1854 jun. 27. Doppler (F. v. K.?): Toborzók. (Ballett.) 1855 okt. 11. Thern Károly: A képzelt beteg. 1856 okt. 10. Bognár Ignác: Tudor Mária. 1857. május 6. Doppler-Erkel: Erzsébet. (Középső felvonását Erkel F., a többit a Doppler-testvérek írták.) 1858 nov. 27. Huber Karoly: A székely leány. 1859 - - 1860 - - #1861 márc. 9. Erkel Ferenc: Bánk bán. 1861 dec. 19. Mosonyi Mihály: Szép Ilon. #1862 jun. 26. Erkel Ferenc: Sarolta. 1862 nov. 15. Bognár Ignác: A fogadott leány. #1863 nov. 12. Böhm Gusztáv: A debreceni bíró. 1863 dec. 3. Huber Károly: A víg cimborák. 1864 - - 1865 ápr. 4. Fáy Gusztáv: Kamilla. 1865 dec. 13. Erkel Sándor: Csobáncz. 1866 - - 1867. április 6. Erkel Ferenc: Dózsa György. 1868. május 2. Fáy Gusztáv: Fiesco. 1868 jun. 23. Adelburg Ágost: Zrínyi. 1869 - - 1870. május 19. Fáy Gusztáv (halála után befejezte Erkel Gyula): Cornaro Katalin. 1871 - - 1872 - - 1873 - - #1874 máj. 20. Erkel Ferenc: Brankovics György. 1875 - - #1876 márc. 18. Goldmark Károly: Sába királynője. 1877 - - 1878 - - 1879 - - #1880 nov. 30. Erkel Ferenc: Névtelen hősök. #1881 nov. 5. Schauer (később Sárosi) Ferenc: Atala. 1882 - - 1883 - - 1884 jun. 5. Bertha Sándor: Mátyás király. Ugyane hónap végén volt a Nemzeti Színházban az utolsó operaelőadás: Rossini Sevillai borbély -át játszották, ugyanazt a darabot, mely itt mint első opera került szinre 1839 aug. 29., egy héttel a Nemzeti Színház megnyitása után. - A fent felsorolt darabok közül a kettőskereszttel (#) megjelölt operák a M. Kir. Operaházban is (l. o.) szinre kerültek; a Nemzeti Színház repertoárjának balettjei közül azonban egyet sem újított fel az Operaház. Kereszty.

Syringa meyeri "Palibin"Syringa meyeeri "Palibin"

Forrás: Zenei Lexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is