Oppeln

1. porosz közigazgatási kerület Oroszország és Ausztria közt, 13,219 km² területtel, (1890) 1.577,731 lak. Az egykori O. és Ratibor hercegségekből, Neisse fejedelemségből és Pless uradalomból alakult. Járásai:

2. O., az ugyanily nevü porosz kerület fővárosa az Odera jobb partján, vasút mellett, (1980) az 1891. bekebelezett Wilhelmsthalt is beleszámítva, 20, 276 lak., szivar-, cement-, spiritusz-, sör- és bőrgyárral, gőzfürész-malommal, jelentékeny szállító üzletekkel. A kereskedést előmozdítja az új oderai kikötő. A várost I. Vilmos császárnak és egykori polgármesterének, Goretzkinek emléke díszíti. Különböző közép- és népiskolán kivül van mezőgazdasági iskolája is. Az Adalbert-kápolnát az azelőtti dominikánus templom mellett állítólag szt. Adalbert alapította 995. A közeli Pascheke nevü szigeten az Oderán egy régi piaszt kastély látható. O. egykoron önálló hercegségnek (7550 km²) volt fővárosa és 1163-1532-ig székhelye a felső-sziléziai hercegeknek, akik 1327-ig függetlenek, azután Csehország hűbéresei voltak. A felső-sziléziai hercegi család férfiágának kihalta után 1532. Ferdinánd császár osztrák tulajdonná tette. Rudolf császár a Báthory Gábor eldélyi fejedelemmel kötött szerződésben Ratiborral együtt Erdélyért cserében a fejedelemnek igérte. 1742. a boroszlói békében Poroszországhoz került. V. ö. Idzikowski, Gesch. der Stadt O. (Oppeln 1863).

Forrás: Pallas Nagylexikon