Oppelni

1. János (Opulyai), vladislavi (lengyel) püspök volt, de hogy udvartartása költségeit könnyebben viselhesse, 1403 jan. 8. IX. Bonifác pápa a szekszárdi apátság kormányzójává nevezte ki; 1407. pedig a pannonhalmi apátság kormányzását nyerte el s birta 1422-ig. V. ö. Monum. Vatic. Hung. S.I. t. (IV. 496); A pannonhalmi Szt.-Benedek-rend névtára (1880. XLIX).

2. O. László (vagy Ulászló), herceg és nádor, Oppeln hercege volt. Mária, I. Károly magyar király neje unokatestvérének, az 1356. elhunyt Bolko hercegnek fia, megh. 1401 máj. 8. 1367 május 1-től 1372 szept. 15-ig volt hazánk nádora s mint ilyen több helyütt tartott hazánkban kikiáltott (nádori) gyüléseket. Különben már 1362 végén v. 1363 elején Zudar Péter bánnal együtt magyar hadar vezetett Morvaországba IV. Károly császár ellen. 1372 végén Vörös-Oroszország (Galicia és Lodoméria) kormányzójává (vajdájává) tette őt I. Lajos királyunk. Mivel itt nagyon derekasan vitte a kormányt, 1378. Lengyelország helytartójává nevezte őt ki a király. De az óriási feladattal, Lengyelország megbékítésével, sem tudott megküzdeni. Egy év mulva a lengyel nemesek vádjai miatt kénytelen volt leköszönni. I. Lajos kárpótlásul a stettini s dobrzyni herceg birtokait, továbbá a gniewkowi hercegséget adta neki hűbérül. De már előbb (1370) megjutalmazta őt az Opulya és a Warta folyó közt eső vieluni hercegséggel. E területen alapította aztán a hires czenstochovai kolostort a pálosok számára. Neje volt Offja, Ziemovit masoviai herceg leánya. V. Ö. Pór, Nagy Lajos (Századok, 1892. 233); Hist. Hung. Fontes Dom. (III. 186).

Forrás: Pallas Nagylexikon