Optikai csalódások
oly látásbeli érzések, melyek a valóságnak nem felelnek meg.
Ide tartoznak a káprázás neve alatt leírt tünemények, valamint az irradiáció
tüneményei is. Az irradiáció, szétsugárzás okozza, hogy mi világos tárgyakat
nagyobbaknak itélünk hasonló nagy sötéteknél. Midőn a hold első vagy utolsó
negyedében van és egy része homályos korongként látszik, melynek egyik oldalán
a világos sarlóalak van, az utóbbit nagyobb korongnak megfelelőnek itéljük. Égő
utcai lámpa messziről ugy tetszik, mintha az egész lámpát töltené be a lángja.
Ez a tünemény okozza, hogy lábunk fekete cipőben kisebbnek tetszik, mint
fehérben. Oka e tüneményeknek onnan van, hogy a látott tárgyak után teljesen
éles képet nem kapunk, s mi a határ tisztátalan képét az élénkebben reánk ható
világos tárgyhoz tartozónak itéljük. Optikai csalódáson alapul a taumatrop,
sztroboszkóp, amerikai csodadob, kinematoszkóp, mely optikai csalódást az
okozza, hogy a fény ingerhatásának utóhatása van és az egymás után gyorsan
nyert benyomásokat egymásba olvasztjuk össze. Felette gyakoriak a csalódások, a
tárgyak távolságának, nagyságának megítélésében. Ködös időben távolabbnak
véljük magunktól a tárgyakat, hegyeket, mint szép időben. Ez onnan van, mert
ködös időben a részleteket kevésbbé jól tudjuk kivenni, épp ugy, mint midőn a
tárgyak tőlünk messze vannak. E miatt ködös időben a hegyeket magasabbaknak is
véljük, mint szép időben. A hold is nagyobbnak tetszik, midőn a földhöz közel
látjuk, midőn felkelőben v. leszállóban van, mint midőn magasan áll. Felette
könnyen tévedünk abban is, vajjon valamely tárgy mozog-e, vagy mi magunk
vagyunk-e mozgásban. Mikor p. álló vonatban vagyunk és egy másik vonat robog el
mellettünk, sokszor úgy véljük, hogy az álló vonat van mozgásban. Hasonló O.
nagy számban fordulnak elő. V. ö. Klug, Az érzékszervek élettana (1896).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|