Optio
(lat.) a. m. szabad választás; jus optionis, szabad
választás joga. Különösen az állampolgárságra vonatkozólag. Amidőn ugyanis
valamely terület okkupáció, annexio folytán vagy bármi más okból más állam
fenhatósága alá kerül, mindazok, kik az urat cserélt területen születtek
(originaires) vagy ott lakhellyel bírnak (domiciliés), bizonyos a törvény által
megállapított határidőn belül a régi és az új államkötelék, állampolgárság
között szabadon választhatnak (optálhatnak), oly meghatározással rendesen, hogy
ha az addigi államkötelékben maradni óhajtanak, kivándorolni tartoznak. Igy p.
a frankfurti békekötés után (1871 máj. 10.) Elzász-Lotaringia lakosai 1872 okt.
1-ig Németország és Franciaország közt szabadon választhattak. A francia
állampolgárságra esett O. sokaknál azonban csak tüntetés számba ment, mert
midőn tényleg Franciaországba ki nem vándoroltak, O.-juk érvénytelennek
nyilváníttatott. A katolikus egyházjog szerint O. joga illeti némely
káptalanoknál és testületeknél az idősebb tagokat a testületben üresedésbe jött
állomások, címek vagy más előnyökre - hazánkban jelesül a kanonoki házakra, s
részben az alsóbb kanonoki állomásokra - nézve, s legkifejlettebb mértékben a
bibornokokat. L. még Opció.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|