Oran

1. algeriai tartomány vagy département Alger, a Szahara és Marokko közt, 250-300,000 km² területtel, amelyből 200,000 esik a szaharai sivatagra. Benne is meg lehet különböztetni, még határozotabban mint Constantineban, a Tell-, a fensík- és a Szahara-vidéket. Benne folyik a Selif, a Riu-Mina, Makta és Szalado. A föld egyes helyeken nagyon alkalmas a gabona és olajos növények termelésére. Arrondissementok: O., Mascara, Mostaganem, Szidi-bel-Abbesz és Tlemszen. A lakosok száma (1891) 942,066 és pedig 817,450 a polgári és 124,616 a katonai területen. - 2. O., az ugyanily nevü tartomány fővárosa és püspöki székhely a Falcon-fok és Pointe de l"Aiguille közt fekvő O.-i öböl partján, vasút mellett, (1891) 74,510 lak., akik közt 19,037 francia és 35,619 idegen, nagyobbára spanyol; dohány-, kémiai gyárral, vasöntéssel, malmokkal, bőrcserzőkkel; márvány-, ólombányával, szőllőtermeléssel. A város fontossága azonban élénk kereskedelmében rejlik. A kivitel fő cikkei: gabona, halfa, dohány, gyümölcs, bor, pamut, szarvasmarha, bőrök, zsíradék, gyapju és ásványok. A közeli hegyeken épült várakkal megerősített város ötször akkora, mint mikor a franciák megszállították, lakossága pedig 20-szor annyi. Kikötője oly biztos, hogy a hajóknak nem kell többé a közeli Mersz-el-Kebirben (l. o.) menedéket keresniök. A régi város a Dsebel Murdsedso lejtőjén fekszik; az új városrész széles és egyenes utcáival tőle K-re terül el. 1788 óta földrajzi-archeologiai társulata van. Állítólag 902. andaluziai muzulmánok alapították. A XV. sz. végén hatalmas kalóz-teleppé vált. 1509. a spanyolok elfoglalták és Corte Chicának nevezték el. 1708. visszakerült az algeriai bej hatalmába. 1732-1792-ig ismét spanyol birtok volt. A franciák hatalmába 1831 jan. 4. került.

Forrás: Pallas Nagylexikon