Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Oranje közt... ----

Magyar Magyar Német Német
Oranje közt... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Oranje köztársaság

(Oranje-river Vrij Staat), a D.-afrikai köztársaság, vagyis Transvaal, Griqualand-West, a Fokföld, a bazutok földje és Natal közt, 131,070 km2 területtel, (1890) 77,716 (40,571 férfi, 30,145 nő) fehér bőrü lakossal, akik közül 21,116 a Fokföldön született és 129,787 benszülött. Az O. felülete 1300-1400 m. magas fensík, mely a Drakenbergére támaszkodik és amelyen K-en és D-en hegyek ülnek. Nagyobb folyók (az Oranje, a Vaal, a Kaledon) csak határain folynak; belsejében csak kisebb vizek vannak, aminők a Klip-river, a Wilge, Rhenoster, Vet és Modder. Az éghajlat mérsékelt és száraz; a tél azonban meglehetősen hideg. A földmívelés aránylag csekély területre szorítkozik: a megművelt terület összesen 250,600 acre. Nagy területet foglalnak el a legelők és azért az állattenyésztés még mindig a fő foglalkozás. A boer lakosok azonkívül még igen sokat vadásznak a nagy számu antilopokra. A bányászat nbem fejlődött ki, bár találnak gyémántot, egyéb drágaköveket, aranyat és azonkívül gazdag szénbányák is vannak. A külfölddel való forgalom a fokföldi és natali kikötőkön át mozog. A főbb kiviteli cikkek: gyapju, állati bőrök, gyémánt (1893-94-ben 415,262 font sterling) és structoll; a behozatal leginkább angol árukra szorítkozik. A forgalom előmozdítására szolgál a 290 angol mérföldnyi hosszu vasúti hálózat. A forgalom fő eszközei még mindig a 10-20 pár ökörtől vontatott társzekerek.

Az alkotmány 1854 ápr. 10. alkottatott meg; 1866. és 1879 esett revizió alá. E szerint a törvényhozó testület (Volksraad) 58, 4-4 évre választott tagból áll. A végrehajtó hatalmat az összes választóktól 5 évre választott elnök gyakorolja a végrehajtó tanáccsal, amelynek tagjai az államtitkár, a főváros landdrostja és a Volksraad által 3 évi tartamra kiküldött kormányzó tag. A köztársaság 19 kerületre van osztva, amelyeknek élén egy-egy landdrost áll, akiket az elnök nevez ki és a Volksraad erősít meg. Az iskolalátogatás nem általánosan kötelező; ennek dacára a népoktatás nincs elhanyagolva. 1893-1894. volt 149 állami iskola 5178 tanulóval és 195 tanítóval; 53 magániskola 853 tanulóval; sem irni, sem olvasni a 7 évnél idősebb lakosok közül 4214 nem tudott. A felső iskolák: a Grey college fiuk és az Eunice Institute leányok számára. A hivatalos újságon kivül van egy napilap és két hetenkint kétszer megjelenő újság. Az állam bevébelei 1893-94-ben 293,790, kiadásai 323,899 sterling font. Az államadósság 55,000 fontnyi nemzeti vagyon. A főváros Bloemfoutein (l. o.). A katonakötelezettség általános, minden fegyverfogható férfi 16-60 éves koráig katonaköteles. A fegyverfogható férfiak száma 17,381.

Története. Az O. alapítói azok a beoerok voltak, akik 1842. az angol uralom nyomása elől, Moke vezérlete alatt, a Drakenbergén átköltöztek a mai O.-ba. Az angolok azonban itt sem hagyták őket békében, 1847-ben országukat annektálták és az ezen erőszak ellen fegyvert ragadó boerokat 1848 aug. 28-án Boomplaatsnál megverték. Későbben azonban (1854) a folytonos háboruskodás és a föld csekély jövedelmezősége az angolokat arra birta, hogy igényeikről lemondjanak és a köztársaság függetlenségét elismerjék. Hiábavaló ürügy alatt Anglia 1871. követelte azon területet, amelyen először gyémántokat találtak és amelyen jelenleg Kimberley épült és e területet csakugyan Griqualand-Westhez csatolta, végre azonban a folytonos tiltakozások elnémítása végett két millió márka kárpótlást fizetett. 1868-1873-ig a boerok a bazutokkal viseltek háborut. 1896 febr. 20. óta Steyne, a boerok jelöltje és a Transvaal köztársasággal való szoros barátság előharcosa, O. elnöke.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is