Oravicabánya

(Német-Oravica), nagyközség Krassó-Szörény vmegye oravicai j.-ban, (1891) 4115 német s oláh lak., a járási szolgabirói hivatalnak, két esperességnek, járásbiróságnak és adóhivatalnak, m. kir. bányakapitányságnak, kir. körjegyzőségnek, pénzügyőrbiztosságnak székhelye. Van takarékpénztára, népbankja (az osztrák-magyar bank itt mellékhelyiséget tart fnen), szinháza, többféle közhasznu és jótékony egyesülete (közte az Arany-kör), tanoncsiskolája s több más közhasznu intézménye. O. egyik központja a dél-magyarországi bányászatnak, s az osztrák-magyar államvasúttársaság nagy uradalmának. E társaság 1854. vette meg a kincstártól a keveset jövedelmező bányatulajdont s azon rövid idő alatt hatalmas virágzásnak induló telepeket létesített; a régebben űzött nemesérc- és rézbányászat helyett inkább a vas- és kőszénbányászatot kezdé művelni; a szomszédos Román-Oravicán (2237 oláh és német lak.) zúzóművet, nagy ásványolajfinomító gyárat, cementörlő malmot, cementkemenét és gőzfürészmalmot állított fel. Van ezenkívül itt ásó- és kapagyár, s némi barna- és delejvasércbányászat. O. a jaszenova-aninai hegyi vasút mentén, hegyes vidéken fekszik s hozzátartozik Marillavölgy (l. o.) klimatikus gyógyhely.

Forrás: Pallas Nagylexikon