Orbán

1. Balázs báró magyar etnográfiai iró s országgyülési képviselő, szül. Lengyelfalván (Udvarhely szék) 1830 febr. 3., megh. 1890 ápr. 19. A felsőbb iskolai tanulmányokat Udvarhelyt végezte. Az egyetemi tanfolyamot teljesen be sem fejezve, 1847 elején Konstantinápolyba ment s innen útra kelve beutazta Arábiát, Sziriát, Palesztinát, Egyiptomot. Hazajövetele után csakhamar másodszor is útra indult s útjáról visszatértében 1849. Konstantinápolyban 150 főnyi csapatot gyüjtött a magyar hadsereg erősítésére, de alig érkezett Magyarországra, Görgey letette Világosnál a fegyvert. Ekkor Londonba, majd Jersey szigetre, 1855-ben Konstantinápolyba ment s itt élt 14 évig. 1859-ben hazájába visszajőve, 1861-ben Udvarhely szék ideiglenes főjegyzőjévé, 1867. Kolozs vármegye rendes főjegyzőjévé, 1871. Marosvásárhely, később Berettyó-újfalu országgyülési képviselővé választotta meg függetlenségi programmal. A magyar tud. akadémiának 1887 máj. 13-tól volt levelező tagja. (V. ö. Akad, Értesítő 1891, 549. Országgyüléis Almanach I., képviselőház 1886. 125). Művei: Utazás keleten (6 köt., Kolozsvár 1861); A Székelyföld leirása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból (képekkel, 6 köt., Pest 1868-73); A székelyek származásáról és intézményeiről (Budapest 1888, Értekezések XIII. 9.); Ali bey, Kelet tündérvilága (fordította O., B., két rész egy kötetben, Kolozsvár, év nélkül); Torda város és környéke (Budapest 1889).

2. O. József, pedagogus, szül. 1818 nov. 21. Nagybarcán (Borsod). Tanulmányait otthon kezdte, 1830-tól Sárospatakon folytatta, mig 1843. a Szepességre ment a német nyelvet tanulni. 1844. Sárospatakon köztanító, a következő évben segédtanár, majd szenior, 1848. miskolci tanár, 1861. sárospataki gimnáziumi, két év mulva akadémiai tanár lett, mint ilyen leginkább a történelem körébe vágó tárgyakat adván elő 1891. történt nyugalomba léptéig. Most Debrecenben lakik. Kiváló tanár és tankönyviró, kinek különöen népiskolák számára irt Természettana és Magyarország története igen sok kiadást ért. Tudományosab jellegü dolgozatai különféle folyóiratokban, főleg a Sárospataki Füzetekben s a következő cimü önálló füzetekben jelentek meg: Az alapok és alapítványok jogi természete (Sárospatak 1880, 2. kiad. u. o. 1882); A sárospataki énekkar története (u. o. 1882); Államsegély és autonomia, (u. o. 1884).

Forrás: Pallas Nagylexikon