1. Balázs báró magyar etnográfiai iró s országgyülési
képviselő, szül. Lengyelfalván (Udvarhely szék) 1830 febr. 3., megh. 1890 ápr.
19. A felsőbb iskolai tanulmányokat Udvarhelyt végezte. Az egyetemi tanfolyamot
teljesen be sem fejezve, 1847 elején Konstantinápolyba ment s innen útra kelve
beutazta Arábiát, Sziriát, Palesztinát, Egyiptomot. Hazajövetele után csakhamar
másodszor is útra indult s útjáról visszatértében 1849. Konstantinápolyban 150
főnyi csapatot gyüjtött a magyar hadsereg erősítésére, de alig érkezett
Magyarországra, Görgey letette Világosnál a fegyvert. Ekkor Londonba, majd
Jersey szigetre, 1855-ben Konstantinápolyba ment s itt élt 14 évig. 1859-ben
hazájába visszajőve, 1861-ben Udvarhely szék ideiglenes főjegyzőjévé, 1867.
Kolozs vármegye rendes főjegyzőjévé, 1871. Marosvásárhely, később
Berettyó-újfalu országgyülési képviselővé választotta meg függetlenségi
programmal. A magyar tud. akadémiának 1887 máj. 13-tól volt levelező tagja. (V.
ö. Akad, Értesítő 1891, 549. Országgyüléis Almanach I., képviselőház 1886.
125). Művei: Utazás keleten (6 köt., Kolozsvár 1861); A Székelyföld leirása
történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból (képekkel, 6
köt., Pest 1868-73); A székelyek származásáról és intézményeiről (Budapest
1888, Értekezések XIII. 9.); Ali bey, Kelet tündérvilága (fordította O., B.,
két rész egy kötetben, Kolozsvár, év nélkül); Torda város és környéke (Budapest
1889).
2. O. József, pedagogus, szül. 1818 nov. 21. Nagybarcán
(Borsod). Tanulmányait otthon kezdte, 1830-tól Sárospatakon folytatta, mig
1843. a Szepességre ment a német nyelvet tanulni. 1844. Sárospatakon köztanító,
a következő évben segédtanár, majd szenior, 1848. miskolci tanár, 1861.
sárospataki gimnáziumi, két év mulva akadémiai tanár lett, mint ilyen leginkább
a történelem körébe vágó tárgyakat adván elő 1891. történt nyugalomba léptéig.
Most Debrecenben lakik. Kiváló tanár és tankönyviró, kinek különöen népiskolák
számára irt Természettana és Magyarország története igen sok kiadást ért.
Tudományosab jellegü dolgozatai különféle folyóiratokban, főleg a Sárospataki
Füzetekben s a következő cimü önálló füzetekben jelentek meg: Az alapok és
alapítványok jogi természete (Sárospatak 1880, 2. kiad. u. o. 1882); A
sárospataki énekkar története (u. o. 1882); Államsegély és autonomia, (u. o.
1884).
Forrás: Pallas Nagylexikon