Orchomenosz
(eredetileg eoli alakjában: Erchomenosz, a. m. a
jövevényváros); 1. ókori város K-i Arkádiában, É-ra Mantineiától. 2. Egyike
Beocia legrégibb és leghíresebb városainak, mely nevét a hitrege szerint Minyas
királytól és fiától Orchomenostól nyerte. Hatalmas birodalom központja volt,
mely külön királyok alatt állván, a trójai kort megelőzőleg magában foglalta
Koroneiát, Haliartost, Lebadeiát és Keroneiát, szóval egész Ny-i Beociát, de
később a tébeiek által legyőzetvén, a trójai vállalat idején már erősen
meggyöngült. Mindennek dacára még mindig 30 hajót állított ki Trója ellen. A
város termékeny völgyben feküdt a Kefisszosz mentén és az alsó városon kivül
(Andreis) az Akontion v. Ortonion hegyen épült Phlegyas nevü akropoliszból
állott. Az alsó városban volt a Kariszok és Dionysos temploma, továbbá egy
sajátszerü épület (Minyas kincsesháza), melynek romjai Skripu falu közelében
mai napig láthatók. O. a beociai szövetségnek egyik oszlopa volt, miért is a
tébeiek Kr. e. 367. v. 364. megtámadták, csaknem teljesen megsemmisítették, a
férfiakat levágták, az asszonyokat és gyermekeket rabszíjra fűzték. Hasztalan
fáradoztak azután II. Fülöp és Nagy Sándor régi fényének fölélesztésén, ezt a
csapást többé soha ki nem heverte. O. sorsáról és népének viszontagságairól v.
ö. Müller Ottfried hires művét: O. und die Minyer (2. kiad. 1844).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|