Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Orczy-kert... ----

Magyar Magyar Német Német
Orczy-kert... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Orczy-kert

A hajdan híres Orczy-kert látásáért még a külföldiek is felkeresték Pestet. Az Orczy-kert területét Orczy Lőrinc báró 1718-1789 poéta vásárolta meg 1783-ban. A több telekből álló, ligetes, nádas, tavas majorságok, jó vadászterületnek kínálkoztak a főváros közelében. Halála után második fia, László 1750-1807 látott hozzá az akkori Pest legnagyobb és legszebb angolkertjének kialakításához.
1794-től kezdik parkká formálni a területet, de a száraz esztendő miatt újra kellett telepíteni a 300 000 facsemetét. A táj hátterében kompozíciós elemként bontakozott ki a fenséges budai várpalota és a hegyvidék koszotúja. Balra árnyas liget, majd újra vízfelület, amelynek a partján a szentimentális kertépítészet hangsúlyos növényei a szomorúfüzek erősítették a melankólikus kerti hangulat érzetét. Itt egy szigeten Orczy báró emékkövét helyezték el kegyeletül, a park létrehozását indító apának.
A kert a századfordulóra készült el véglegesen, és a tulajdonos megnyitotta a közönség előtt. Igazi divatos kirándulóhellyé vált. A park nagy híre felkeltette a fővárosba érkező királyok érdeklődését is, 1815-ben három király Ferenc császár, I. Sándor cár és Frigyes Vilmos porosz király) tett látogatást a parkban. 1817-1820 között felépült az üvegház, amely szépen illeszkedett a kertbe, sőt télikertjéből pompás kilátás nyílt a parkra. Ez az üvegház volt a legnagyobb akkor az országban 65m hosszú, költsége 30 000 aranyforint.
1829-ben megvásárolták a magyar katonatisztképzés számára, a haszonkerti részt pedig házhelyeknek adják el. Ez döntő változást hozott az Orczy-kert történetében. Nyilvános kert jellege ezzel megszűnt, és ezentúl már csak korlátozottan látogathatták. A harminchét hektáros területen 1830 és 1836 között Pollack Mihály tervei alapján építették fel a Mária Ludovika királynéról elnevezett Magyar Hadi Tanodát, a késöbbi Ludovika Akadémiát ludoviceum. A kastély szép oszlopos homlokzattal, nyolcszögű pilléres, fülkés előcsarnokkal, valamint históriai tárgyú domborművekkel ékesített kápolnával egyike a legszebb klasszicista épületeinknek. A kétemeletes épület már az alcsúti kastély felépítése után született. Az akadémia 1849-ben nyitja meg kapuit, de röviddel utána kórházzá rendezik át. Petz Ármin kitűnő kertépítő gondjaira van bízva a kert, aki fáradhatatlanul küzd az eredeti, Petri féle tájképi kertépítészeti stílus visszaállításáért. 1867-ben Petz lemond állásáról, és a kert egyre rosszabb állapotba kerül, leég az üvegház, cirkusz telepszik a parkba, oda nem illő létesítményeket és tevékenységeket engednek meg. 1873-ban a Közmunkatanács József nádor ösztönzésérerendbe hozatja a parkot, remélve, hogy a város közkertjeként működhet tovább. Ehelyett a katonai Akadémia veszi kezelésbe a parkot, gyakorlóteret, lovaspályát építenek ki benne, tekintet nélkül a beilleszthetősége. Ettől kezdve a nyilvánosság elől elzártan és tovább a park. 1891-ben a főváros hivatalosan is lemondott az Orczy-kert használatáról. A második világháború után a Kossuth Lajos Katonai Akadémia foglalta el a volt Ludovika épületét. Más részeket cipőgyár, intézmények és az uttörőszövetség vett birtokába. A háború előtt huszonhárom hektáros kert az 1960-as évek végére tizennégy hektárra csökkent. Az egykori Lovardából Alfa Mozi lett, amely 1992-ben leégett. A kert a jelenlegi szétzilált állapotában is jelentős szerepet tölt be a főváros egyre inkább eltűnő zöldterületei között.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is