Orenburg

1. orosz kormányzóság Perm, Tobolszk, Turgai, Uralszk, Szamara és Ufa közt, 191,176 km² területtel, amiből 110,676 ázsiai terület; 1.317,135, egy km²-re 7 lak. Egy nagy részét az Ural ágai takarják; a K-i ág az Ilmen, a középső a tulajdonképeni Ural és a Ny-i az Urenga, amelynek részei a Kirkti, Irendik, Guberlinszkije és amelyben a legmagasabb csúszok az Iremel (1547 m.) és a Jaman-tau (1646 m.). Ugyancsak az Urengából ágaznak ki az Obscsej-szirt nevü magaslatok, amelyekben a Kozia Gora (482 m.) a legmagaabb. Az Ural K-i lábánál terjedelmes steppék vabnnak. Vizei az Ural (l. o.) útján a Tobol, az Ob és a Bjelaja útján a Volga vizkörnyékéhez tartoznak. A Tobolba ömlik a Dsil-Kuvar, Ui és Miasz; a Bjelajába a Kana. A Szamara egyenesen a Volgába ömlik. 1500 tava közül a legjelentékenyebbek: az Utkin-Kulat, Szorocsie, Kopilovszkoje és Tauzatkul. Klimája kontinentális; a legnagyobb melet +40,8, a legnagyobb hideg -40,5°. A földnek 34%-a szántó, 37%-a rét és 16%-a erdő. Fő termékek: a búza, rozs és zab, azonkivül árpa és burgonya. Jelentékeny az állattenyésztés. A lovak száma mintegy 600,000, a szarvasmarháké 500,000 és a juhoké meghaladja az 1 milliót. Az ipart 409 ipartelepen űzik és pedig főképen szeszt égetnek, faggyut főznek és bőrt cserzenek. A lakosok tulnyomó része nagyorosz, de vannak nagyobb számmal baskirok, tatárok, teptyárok és vogulok is. Járásai: O., Orszk. Troick, Cselyabiszk és Verhne, Uralszk. V. Ö. Litunovszki, O. kormányzóság egészségtani és topográfiai leirása (oroszul, Moszkva 1878).

2. O., az ugyanily nevü kormányzóság, járás és püspökség székhelye, az Ural jobb partján, a Szakmara torkolata közelében, vasút mellett, (1890) 62,534 lak., 65 iparteleppel, amelyek főképen faggyufőzéssel, gyertya-, öntöttvasáru- és bagarjabőr-készítéssel foglalkoznak. Jelentékeny a belső Ázsiával való cserekereskedés, amelyet főképen a várostól 5 km.-nyire fekvő bazárban (Mienovoi dvor) bonyolítanak le. O.-ot 1735. az Or és Ural összefolyásánál alapították mint várat a kirgizek támadásai ellen; 1743. tették át a mostani helyére. 1862. erődítményeit lerombolták. A Pugacsev-féle fölkelés idején 6 hónapi ostromot állított ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon