Óriás-hegység

a Szudeták középső és legmagasabb ága, mely a Zacken forrásától DK-i irányban a Bober forrásáig terjed; 37 km. hosszu, 22-25 km. széles és mintegy 1110 km² területet föd be. Az Ó.-et egy keskeny hosszanti völgy két párhuzamos gerincre választja: az É-i (porosz Ó.) magasabb; az alacsonyabb D-it (cseh Ó.) az Elba völgye Ny.-ira (az 1413 m. Krkonos és az 1434 m. Kesselberg csúcsokkal), meg K-ire (Ziegenrücken, az 1555 m. Brunnberg csúccsal) osztja. A porosz Ó.-et is mély bevágások szakítják meg; nevezetesebb csúcsai: a Reifträger, a Hohe Rad (1509 m.), a nagy (1424 m.) és a kis Strumhaube (1440 m.), meg a Schneekoppe (1605 m.), mely utóbbi Közép-Németország legmagasabb hegye. Az Ó. fő alkotó része a gránit, mely Hirschberger völgytől egész a cseh gerincig vonul, ahonnét D. és DK. felé kristályos palarétegekben húzódik tovább. Ahol a gránit az uralkodó tömeg, vadregényes sziklaképletek (Teufelsstein, Mädelstein, Rübezahlkanzel stb.) vannak; bányászatot csak a cseh oldalon űznek, de ott is csak kis mértékben. Flóráját 800 m. magasságig lombos fák teszik, azontul 1200 m.-ig a fenyőfa tenyészik, ezen felül 1400 m.-ig csak törpe, elsatnyult fák és cserjék nőnek, legmagasabb csúcsait pedig alpesi növényzet díszíti; a zab és a rozs még 1056 m. magasságban megterem. Faunájából említésre méltó a kerti pele (Myoxus Dryas Schub.), a háromujju harkály, az Anthus spinoletta L., a kuvok (Strix passerina L.) stb. A lakosság csaknem kizárólag német: csak ÉNy-on (Hohenelbe-Vitkovic-Jablonec) honosult meg a cseh nyelv. Hegyi utai és átjárói közt nevezetes Ny-i végén a hirschberg-reichenbergi út, K-i végén a trautenau-landeshuti országút és vasút, meg a hermsdorf-st.-peteri műút.

Forrás: Pallas Nagylexikon