Óriások

a ritkábban előforduló, de a természet rendjével nem ellenkező óriás növésü embereken kivül minden nép mese- és mondavilága ismer természetfölötti erőkkel és tulajdonságokkal felruházott Ó.-at. Az izraeliták őstörténete nemcsak óriási fajzatokról és népekről beszél (Énok fiai Hebronban, a refainok és nefilimek), hanem óriás termetü harcosokról is (tipikus alakjuk Góliát). Az indus mitologia óriásait maga Brahma teremtette s midőn azok később föllázadtak ellene, tulajdon nyilával öldöste le őket ismét. A görög mitologia a természet hatalmas erőit Ó.-ban (gigászok, titánok, kiklopok, továbbá Antaeus, Aegaeon stb.) személyesítette meg. Az északi mitologiában a kaoszból születik Ymir óriás, kinek agyonvert testéből Odin, Vili és Ve istnek a világot teremtik. A tatárok, szlávok, finnek néphitébebn is megvoltak az Ü., de megvannak a magyar népmondákban is, melyeknek hősei nagyrészt történeti alakok is voltak. Igy keletkeztek a Szt.-László-mesék, a Toldi-monda, továbbá a Vasgyúróról és Garabonciás diákról stb. szóló történetek. Az Ó. mind a mai napig is élnek a népmondák és a tündérmesék költészetében; sőt a nyelv is megtartotta ezt a fogalmat mindannak jelölésére, ami nagy, szertelen és a természet rendjéből kiválik.

Forrás: Pallas Nagylexikon