Orinoko

(orinuku), Dél-Amerika egyik legnagyobb folyója. A Sierra Parimeben mintegy 1600 m. magasban ered. Leérvén a hegyekből, azokat megkerüli, azután 230 km.-nyi távolságra egészen Esmeraldáig ÉNy-i irányt követ; ettől 40 km.-nyire 280 m.-nyi magasban van a hires bifurkációja; lejebb fölveszi a Ventuarit és Ny-nak fordul, mig a Guaviare (l. o.) torkolatán alul nagy kanyarulatot tesz É. felé. Ezután áttör a Sierra Parime Ny-i gránitágain és megkezdi a sellői (Raudales) alkotását, amelyek közt a legjelentékenyebb a Ny-ról jövő Rio Vichada és Atures torkolata alatt levő maipurei. Ennek elhagyása után az É. sz. 6°20" alatt torkollik belé egyik leghatalmasabb és vizben leggazdagabb mellékfolyója, a Rio Meta, amely a kolumbiai Cordillerákból jő. Ugyancsak ezekből kapja az O. az Arauka és Apure (l. o.) mellékfolyóit. Az Apure torkolata alatt, a camisetai sellők alatt kezdi meg az alsó folyását, amelyben K-nek tartva fölveszi a Kaurát és Karonit, a gujanai fensíkról jövő legnagyobb mellékvizeit és lassu folyásban az O.-i Ilano nevü síkságon az Atlanti-oceánba szakad. Torkolata forrásától 820 km.-nyire van; a folyó egész hossza 2225 km., vizkörnyéke pedig 436 mellékfolyójával 850,000 km². Az esős évszakban az O. erősen megárad és az alsó folyása menti síkságot egészen elönti. A tenger áradása fel egészen Ciudad Bolivarig érezhető. E helytől mintegy 245 km.-nyire deltája alkotásához fog, amely 22,000 km² területet foglal el és időnként vizzel egészen el van lepve. Az O. 17 ágban (Brazos) és csatornában (Ca?nos) torkollik; ezek a Bahia Vagre és Punta Mocomoco közt 280 km.-nyi széles területen érik el a tengert; köztük a legjelentékenyebb a legdélibb, a Boca de Naviosba vezető Imataca. Torkolatától 1500 km.-nyi hosszu úton akadálytalanul mehetnek föl rajta a hajók. Maipure fölött ismét 900 km.-nyi hosszuságban szabad a hajózás. Leghosszabb utat az O.-n Chaffanjon tett meg 1887. V. ö. Chaffanjon, L"Orénoque et le Caure (Páris 1889).

Forrás: Pallas Nagylexikon