Orissza
(Urissa, Ordra), Bengália indo-brit presidency egyik
diviziója a Bengáliai-öböl, a szorosan vett Bengália, Reva, a Közép-tartományok
és az É-i Szarkar partvidéke közt, 62,780 km2 ter., 5.199,877
lakossal, amiből 23,447 km2 (3.730,735 lakossal) közvetetlen brit
birtok. A partvidék sík és mocsáros; mögötte (mintegy folytatása a K-i Ghatnak)
alacsony gránit hegylánc húzódik el, amelynek legmagasabb csúcsai 900 m.-ig
nyulnak föl. A Godavari- és Gangesz-síkság közt 960 km. hosszuságban csaknem
szakadatlan vonalban sürü erdőségek húzódnak. Fő folyója a Mahanadi (l. o.);
mások, amelyek ezzel együtt termékeny, nagy deltát alkotnak, a Brahmani,
Baitarni, Szalandi és Szubarnarekha. Fő kincsei a diviziónak az értékes fák, arany
és rubin. A föld termékeny, de a nedves és igen egészségtelen klima miatt gyér
a lakossága. Fő termékek: a rizs, búza, hüvelyesek, olajos magvak, kender,
dohány, pamut, cukornád és bételdió. A sürü erdőkben a tigrisek és nagy kigyók,
az alsó Mahanadiban a krokodilusok igen gyakoriak. A lakosok a síkon és
völgyekben az ordra vagyis uria, középen a gond, É-on a kol és D-en a szantal,
bhuija, bhumids és kharvar törzshöz tartoznak. O. 3. disztriktusra oszlok;
ezek: Balaszor (l. ol.), Kattak (l. o.) és Puri (l. o.); ezekhez járul még a
Kattak-Mehal (l. o.) néven ismeretes 17 kis hűbéres állam. Főváros Kattak, fő
kikötő Balaszor. O. egykoron önálló hindu állam volt, amely Pertal Rudra Deo
radsa 1532. bekövetkezett halála után bomlásnak indult; 1592. Bengália
mohammedánus uralkodói foglalták el; 1751. a nagpuri mahrattok tették magukat
uraivá. Sah-Alam nagymogul 1765. átengedte a Kattakon kivül a K.-indiai
társaságnak. Kattakat az angolok csak 1803. foglalták el.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|