Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Orlay... ----

Magyar Magyar Német Német
Orlay... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Orlay

(Petrics) Soma, történeti festő, született Mező-Berényben (Békés) 1822., megh. Pesten 1880. Tanuló pályájának egy részét Jókaival és Petőfivel töltötte s ekkor az volt a vágya, hogy iró legyen. Később, mint mint jurátus, szakított a Corpus jurissal s 1846-ban Waldmüllerhez ment föl Bécsbe, hogy művésszé képezze magát. Itt nem sokáig maradt s előbb Münchenben Kaulbachnál, később Debrecenben találjuk, hol igen fölkarolták. Azután ismét Bécsbe ment, de amidőn Magyarországon is állandó műtárlat alakult, Pestre költözött s a történeti festészet terén itt fejtett ki nagy tevékenységet. Szellemi erejét azonban megújuló fejgörcsei folytonosan zsibbasztották. Szorgalmasabb képirónk alig volt nála; 1851-től fogva, midőn Szent István ébredése c. kompozicióját a műegyesületben kiállította, ugyszólván utolsó napjáig folyton dolgozott, sőt már ezt az időt megelőzőleg is festegetett, elkészítve a többek közt barátjának, Petőfinek ülő-arcképét, mely jelenleg a töténeti képcsarnokban látható. Nevezetesebb művei: II. Lajos király holttestének megtalálása a Csele patakban (1851); Búcsu a csata előtt (1853); Hagyjátok hozzám jönni a kisdedeket, oltárkép a mező-berényi ágostai vallásu egyház számára (1854); a Szerelmi dalnok (1855); Milton az elveszett paradicsomot tollba mondja, mely műve Munkácsyt később világhirü Milton-jának megfestésére buzdította: Salamon királyt anyja megátkozza 1084-ben (1855); Kazinczy Ferencz és Kisfaludy Károly első találkozása (1859); Zách Felicián (1860); Vak Béla (1864); Attila és Vigil (1864); Attila halála (1867) s végül utolsó nagyobb műve: Erzsébet és Mária királynők a novigrádi fogságban (1864). Ezeken kivül festett számos arcképet s megfestette Petőfi Debrecenben c. képét, mely a nyomor és nélkülözések napjaiban, fűtetlen szobában, verseit rongyos szalmaszéken irva ábrázolja a nagy költőt. O. az ecset mellett a tollat is gyakran forgatta; tanulmányt irt arról a befolyásról, melyet Shakspere költészete gyakorolt a festészetre s utolsó éveiben gondosan följegyezte azokat az adatokat, melyek Petőfire vonatkoznak.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is