(ejtsd: orlea?), az ugyanily nevü járás és Loiret
département, kat. püspökség és prot. konzisztorium székhelye a Loire jobb
partján, az O.-i csatorna és vasút mellett, az O.-i erdő által ÉNy felől
szegélyezett síkon, (1891) 63,705 lak., kötött áruk készítésével,
posztószövéssel, kémiai iparral, agyagáru-, paszománt-, borecet-készítéssel,
cukorfinomítókkal és sörgyártással. Mivel ott fekszik, ahol a Loire a Szajnát
legjobban megközeliti, vasutak és vizi utak fontos találkozója; ezért élénk a
kereskedelem, amelynek fő cikkei: szén, vasáruk, só, gyapju, gabona, gyümölcs,
bor, pálinka stb. O. legrégibb, legmélyebben fekvő része szűk utcákból áll;
benne a házak régies külsejüek. Innen egy szép (XVIII. sz.-beli) híd vezet át a
Loireon a déli külvárosba, St. Marceauba; É. felé a hídtól pedig a széles Rue
Royale a Du Martroi-térre, a város középpontjába, amelyet 1855 óta Jeanne
d"Arcnak Foyatier által készített bronz lovasszobra díszít; a talapzaton Vital
Dubraytól 16 bronz relief látható. Innen É.-ra a Bannier nevü utca az ugyanily
nevü térre vezet, amelyen a St. Paterne gót templom áll; e templomtól K. és Ny.
felé húzódnak el a szép boulevardok és elvezetnek a Loireig. A Du Martroi-tér
közelében a Rue Royaleból kiágazik s K. felé vezet a Jeanne d" Arc-utca a Ste
Croix-térre, amelyen a Ste Croix, 148 m. hosszu gót ízlésű székesegyház
(1601-1829) áll, impozáns, gazdagon díszített (Gabrieltől, XV. Lajos
műépítőjétől) homlokzattal, 3 portáléval azon helyen, ahol az 1567. a
kálvinistáktól lerombolt templom állott. Ugyancsak a Ste Croix-téren van a
városháza (1530-ból, amelyben egykoron II. Ferenc meghalt), amelyet szobrokkal
díszített homlokzat ékesít és udvarában az O.-i szűznek, előtt epedig a város
szülöttének, Pothier Róbert (megh. 1772.) jogtudósnak bronzszobra áll. A Jeanne
d"Arc-utcában van a köztársaság bronzszobra Roguettől (1850), e mögött a régi
tornyos városház (a XV. sz.-ból), amelyben képszobor-, természetrajzi gyüjteményt
és a Jeanne d"Arc-muzeumot őrzik. Ny-.ra ettől áll a Hôtel Cabut (XVI. sz.) a
történelmi muzeummal. A Du Tabour-utcában van Sorel Ágnes szobra; a Loire
közelében a Notre-Dame de Recouvrance Lazergestől való freskókkal, ameylet a
Jeanne d"Arc által való felszabadítás emlékére építettek. Ezen épületeken kivül
jelentősebbek még a St. Aignan-templom (XV. sz.), a prefektura, az igazságügyi
palota, a Hôtel de Dieu (Franciaországnak körülbelül legszebb kórháza) és a
gabonacsarnok. Az 1312. IV. Fülöp által alapított egyetemet az 1790-iki
forradalom megszüntette; helyette van O.-nak több középiskolán kivül 53,000
kötetből álló nyilvános könyvtára, botanikuskertje, tudományos és szépirodalmi,
meg mezőgazdasági társulata. O. Cenabum néven már Julius Caesar előtt fővároa
volt a carnutes nevü gallus törzsnek; azonkivül a druidák összegyülekezése
folytán szent helye a kelta gallusoknak. Kr. e. 52. itt tört ki a Caesar elleni
nagy népfölkelés. Aurelianus császár Civitas Aureliani nevet adott neki.
Chlodomir az egyik merovingi részbirodalom középpontjává tette. A Valois-házból
való királyok idejében a csaknem független O.-i hercegeknek lett fővárosává. Az
angol-francia háboruban a győzelmes angolokat feltartóztatta és 1428. a
franciák utolsó jelentősebb erőssége volt, de már szint az elfoglaltatás
veszélye fenyegette, midőn Jeanne d"Arc 1429 máj. havában az ostrom alól
fölszabadította. A hugenotta háborukban a reformátusok egyik fő támasza volt;
az O.-i ediktum (1561) vallásuk szabad gyakorlatát biztosította. 1563. Guise
Ferenc ostromolta, akit e közben meggyilkoltak. Az 1870-71-iki háboruban
szintén véres harcok folytak körülötte. V. ö. Bimbenet, Hist. de la ville d"O.
(3 köt., Orléans 1884-87).
Forrás: Pallas Nagylexikon