Orod

a mai Arad régi neve. O. mint személynév 1214., Arad pedig 1273. fordul elő először. Kétségtelen, hogy az ország több részében levő O. nevü helyeket személyek után nevezték el s hogy p. a mai Aradnak semmi köze sincs a Hrad (vár) szláv szóhoz. O. nevü helyek oly vidékeken is vannak, hol szlávok tömegesebben sohasem laktak. Igy van O. Ungban (1297), Békésben (1322), Somogyban (1369), Biharban (1433), Esztergomban, Torda-Aranyosban és Zemplénben. 1219-ben II. András Vinc határjárásában említi O. pap sírját is, mely az Eperjesdülő és a Császár-mocsár közt van (Fejér, Cod. Dipl. III. 1., 272.). 1358. Márk Krónikája (1867. évi kiadás, XCII-III.) Arad városát már mai nevén irja s igy egymaga is megdönti azt az állítást, mintha O. és Arad a XVI. sz.-ban vált volna ketté. Ugyane században terjedt el az a hit, hogy Arad v. O. vármegyét Szt. Istvánnak egy vezéréről nevezték el, mit, az értéktelen Csíki krónika számba nem jöhetvén, Szamosközy István említ először (Tört. Maradv., M. Tört. Eml. II. oszt. XXVIII., 161.). Oklevelesen csak 1189-től van nyoma. V. ö. Márki, Arad tört. I.

Forrás: Pallas Nagylexikon