Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Örökbéke... ----

Magyar Magyar Német Német
Örökbéke... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Örökbéke

eszményi állapot, melyben a háboru feltétlen kizárásával az esetleg felmerülő nemzetközi kérdések mindenkor békés megoldást nyernek. Ily értelemben az Ö. utopia, amelynek megvalósulását nemcsak az államoknak kölcsönös függetlensége, hanem az is lehetetlenné teszi, hogy a háboru bizonyos esetekben s bizonyos körülmények között az önfentartás és önérvényesülés nélkülözhetetlen, s azért az állam létjogából kifolyólag jogos eszköze. Amit azonban nem lehet elérni, azt meg lehet közelíteni és ez a békés nemzetközi érintkezésnek biztosítása, a surlódások és viszályok okainak elátávolítása, a felmerülhető érdekösszeütközéseknek békés megoldása a művelt államok külügyi politikájának egyik első rendü feladata.

IV. Henrik francia királyt tartották sokáig az első fejedelemnek, aki komolyan törekedett volna az Ö. megalapítására. Ámde újabb időben kitünt, hogy ez a hir Sully miniszter megbizhatatlan emlékiratain alapszik és hitelt nem érdemel. E század elején a Szent szövetség tagjai tűzték maguk elé cél gyanánt a világbéke megőrzését, meddő eredménnyel. Az irók közül, kik az Ö. eszméjét felvetették, időrendi sorban Castel Károly Irénée saint-pierrei apát a legelső. Projet de paix perpétuelle entre les souverains chrétiens c. munkája 1713. jelent meg és nagy feltünést keltett. Példáját követte Kant Immanuel bölcsész (Zum ewigen Frieden). Egyébiránt Hugo Grotius, Leibniz, Montesquieu, Rousseau, Voltaire, Lessing, Heder Bentham, és sok más jeles bölcsész és iró is foglalkozott az Ö. problemájával. Viszont azonban oly hangok is hallatszottak, melyek a háborut szükségesnek, sőt üdvösnek mondják. Újabban több béke-egyesület alakult, mely a felmerülő politikai viszályok eldöntését, valamint a háboruk megakadályozását nemzetközi békebiróságoktól várja. Az első béke-egyesületet az angol Állen Vilmos alapította; Cellon gróf 1830. Genfben alapított béketársulatot. Burrit Elihu (l. o.) elnöklete alatt tartották meg 1847. Londonban a «béke barátjai» első gyülésüket és 1848 óta ugyszólván évenkint összegyülnek tanácskozásra az Ö. barátjai. A most fennálló béke-egyesületek sorából említendők a londoni «International Arbitration and Peace Association», a genfi és párisi «Société française des amis de la paix et de la liberté», a milanói «Lega della fratellanza, pace e libert?», a norvég «Nordisk Forening mod Krig», a philadelphai Universal Peace Union, a Magyar békeegyesület (l. o.) stb. A kiválóbb egyesületek közös kongresszust szoktak rendezni és a VII. nemzetközi békekongresszus 1896 szept. 17-22-ig Budapesten tartotta gyüléseit. A kongresszuson Türr tábornok vitte az elnöki szerepet. A kongresszus Bernben székelő állandó bizottságát hatalmazta fel arra, hogy a háboru kitörését megelőzőleg befolyását a béke fentartása érdekében alkalmas módon érvényesítse. Ennek az állandó bizottságnak vezértitkára és lelke a fáradhatatlan Ducommun. Az Ö. kérdése újabban a politikusokat is foglalkoztatja, akik most már a parlamentek konferenciáin (interparlamentáris konferencia) foglalkoznak vele. Ezeket a nemzetközi gyüléseket Anglia kezdeményezte s minden államból számos képviselő és politikus vesz részt bennük. Az első ilyen konferencia Párisban volt (1889 jun. 29-30.), a második Londonban (1890 jul. 22-23.), a harmadik Rómában (1891 nov. 3-7.), a negyedik Bernben (1892 aug. 22-27.), az ötödik Chicagóban (1893), a hatodik Hágában (1894), a hetedik Brüsszelben (1895 aug.); ennek legkimagaslóbb mozzanata az volt, hogy a román nemzetiségi kérdést, melynek éle a magyarok ellen irányult, a konferencia Apponyi, Jókai és Pázmándy beszédei után a napirendről nevezetes többséggel levette s egyúttal az olaszok és románok ellenkezése dacára is elfogadta a magyar képviselőknek meghivását, hogy a nyolcadik interparlamentáris konferencia Budapesten tartassék meg. Ez a konferencia 1896 szept. 24-25. meg is tartatott, számos bel- és külföldi tag jelenlétében. A konferencia Apponyi Albert gróf javaslatára elhatározta, hogy jövőre a parlementi tagokon kívül a konferencián résztvehetnek azok a küldöttek is, akiket az uralkodók és államfők vagy a kormányok akarnának e célból ide küldeni, amilyenek p. az orosz birodalom tanácsának tagjai, vagy más nem alkotmányos ország hasonló intézményének képviselői, akik kormányuk fölhatalmazásával jelentkeznének.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is