Öröklési jog
a germánoknál. Fekvő birtokra vonatkozólag az össztulajdon,
az u. n. Gesammt-gewere, a nemzetséget (Sippe) illette. Ennek hatása az volt,
hogy a felosztás folytán a Gesammt-gewereből alakult egyéni birtok
(Sondergewere) az egyéni birtokosnak közvetlen törvényes örökös nélkül halála
után a Gesammtgewerébe esett vissza. Az örökösödésre első sorban a lemenők,
másod sorban a testvérek, harmad sorban az oldalrokonok voltak hivatva, a
felmenőknek határozott kizárásával, az elv szerint: Es strirbt kein Gut zurück,
sondern vorwärts. A lemenők között eredetileg a fiuk kizárták az unokákat,
ezeknek örökjoga csak később nyert elismerést és pedig gyermekek létében mint
képviseleti, törzsönkinti, ilyenek nem létében mint közvetetlen fejenkinti,
örökösödés. Az oldalrokonok a hetedik ízig örököltek, mert a Sippe-kapocs tovább
nem terjedt. A Sippéből kilépett vagy kiközösített tag nem örökölt (Die blutige
Hand nimmt kein Erbe). A felmenők csak később nyertek örökjogot.
Ö. a hunn-szkítha népeknél. Az örökösödésnek alapja a
nemzetiségi szervezet és a jogközösség volt. Minden törzs bizonyos
kisebb-nagyobb számu nemzetségekre oszlott. Minden nemzetségnek fekvő birtoka
volt, melyet szállásnak (descensus) neveztek, ennek feloszlásából származott az
egyéni birtok, oly értelemben azonban, hogy miután az össztulajdon az egész
nemzetséget illette, a szállások feloszlásából származott fekvő birtokra nézve
mindazok között, kik ugyanahhoz a nemzetséghez tartoztak, jogközösség állott
fenn. A tulajdonos halála után az öröklés első sorban a lemenőket, másod sorban
a felmenőket, harmad sorban az oldalrokonokat illeti. A közvetetlen öröklés
fejenkint történt, a képviseleti törzsönkint. A szállások feloszlásából
származó és a nemzetség összes tagjaira kiterjedő jogközösségen kivül egy másik
jogközösség is létezett, a közös háztartásban élő családbelieknek jogközössége,
amelynek erejénél fogva a család bármely tagjának szerzeménye is közös volt. Ez
a jogközösség csak osztály folytán szünt meg. A szerzeményi vagyonban ehhez
képest a szerzővel jogközösségben álló családtagok örökösödtek. A közös háztartásban
nem élők szerzeményeik felett szabadon rendelkezhettek. Ingatlan vagyonban és a
hadi készletben első sorban csak a férfiak, egyéb ingókban egyenjoggal a nők is
örökösödtek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|