Öröklési jog

a germánoknál. Fekvő birtokra vonatkozólag az össztulajdon, az u. n. Gesammt-gewere, a nemzetséget (Sippe) illette. Ennek hatása az volt, hogy a felosztás folytán a Gesammt-gewereből alakult egyéni birtok (Sondergewere) az egyéni birtokosnak közvetlen törvényes örökös nélkül halála után a Gesammtgewerébe esett vissza. Az örökösödésre első sorban a lemenők, másod sorban a testvérek, harmad sorban az oldalrokonok voltak hivatva, a felmenőknek határozott kizárásával, az elv szerint: Es strirbt kein Gut zurück, sondern vorwärts. A lemenők között eredetileg a fiuk kizárták az unokákat, ezeknek örökjoga csak később nyert elismerést és pedig gyermekek létében mint képviseleti, törzsönkinti, ilyenek nem létében mint közvetetlen fejenkinti, örökösödés. Az oldalrokonok a hetedik ízig örököltek, mert a Sippe-kapocs tovább nem terjedt. A Sippéből kilépett vagy kiközösített tag nem örökölt (Die blutige Hand nimmt kein Erbe). A felmenők csak később nyertek örökjogot.

Ö. a hunn-szkítha népeknél. Az örökösödésnek alapja a nemzetiségi szervezet és a jogközösség volt. Minden törzs bizonyos kisebb-nagyobb számu nemzetségekre oszlott. Minden nemzetségnek fekvő birtoka volt, melyet szállásnak (descensus) neveztek, ennek feloszlásából származott az egyéni birtok, oly értelemben azonban, hogy miután az össztulajdon az egész nemzetséget illette, a szállások feloszlásából származott fekvő birtokra nézve mindazok között, kik ugyanahhoz a nemzetséghez tartoztak, jogközösség állott fenn. A tulajdonos halála után az öröklés első sorban a lemenőket, másod sorban a felmenőket, harmad sorban az oldalrokonokat illeti. A közvetetlen öröklés fejenkint történt, a képviseleti törzsönkint. A szállások feloszlásából származó és a nemzetség összes tagjaira kiterjedő jogközösségen kivül egy másik jogközösség is létezett, a közös háztartásban élő családbelieknek jogközössége, amelynek erejénél fogva a család bármely tagjának szerzeménye is közös volt. Ez a jogközösség csak osztály folytán szünt meg. A szerzeményi vagyonban ehhez képest a szerzővel jogközösségben álló családtagok örökösödtek. A közös háztartásban nem élők szerzeményeik felett szabadon rendelkezhettek. Ingatlan vagyonban és a hadi készletben első sorban csak a férfiak, egyéb ingókban egyenjoggal a nők is örökösödtek.

Forrás: Pallas Nagylexikon