Öröklésről való lemondás

többféle értelemben szokták venni. Értik alatta az örökhagyó halála után való lemondást; de ezt célszerübben az örökség visszautasításának nevezik. Értik továbbá az örökhagyó halála előtti lemondást, a végrendeleti, a szerződéses vagy a törvényes örökös részéről Ámde a végrendeleti örökös lemondása voltaképen nem lemondás, mert az öröklésre való kilátás itt pusztán az örökhagyó önkényén alapul, aki az örökösnevezést egyoldaluan is visszavonhatja; a szerződéses örökös lemondása pedig lényegileg nem egyéb mint az öröklési szerződés megszüntetése. Ezeknél fogva lemondás alatt a szó tulajdonképeni értelmében a törvényes örökösnek az örökhagyó halála előtti lemondását értjük, s itt a lemondás abban áll, hogy a lemondó az örökhagyóval fennálló törvényes öröklési kapcsolatból kilép. Az ily értelemben vett lemondás érvényességéhez nem elég a lemondó egyoldalu nyilatkozata, hanem szükséges, hogy kétoldalu jogügylet vagyis szerződés alakjában jöjjön létre; a még hallgatag sem elfogadott lemondási nyilatkozat, mint hatálytalan, bármikor visszavonható. Lemondás csak akkor forog fenn, ha a szerződés a lemondó és örökhagyó közt jön létre. A lemondónak más várományossal, vagyis az esetleges (végrendeleti vagy törvényes) örökösöknek egymás közt létrejött megállapodása, nemkülönben oly szerződés, melyre a lemondó idegen szemllyel lép, nem a lemondás, hanem a harmadik személy utáni örökségről való szerződés fogalma alá esik, s ezen megállapodás érvényessége az ily szerződésekre fennálló szabályok szerint itélendő meg. Hazai jogunk szerint a lemondási szerződés, tételes szabály hiányában, bármely alakban köthető; csak ha házastársak közt jön létre, szükséges a közjegyzői okirat alakja. Akit lemondása a törvényes öröklésből kizár, nem tarthat igényt a köteles részre sem; viszont a köteles részről való lemondás kiterjed a törvényes örökségre is; ez utóbbinak fentartása véget tehát kifejezett megállapodás szükséges. Ez utóbbi tétel azonban vitás; valamint az is, vajjon a szülő lemondása kihat-e a leszármazóira is.

Forrás: Pallas Nagylexikon