Örökös kijelölése
Az Ö.-nél nem szükséges, hogy a végrendelkező az «örökös»
szót használja; hanem elégséges, ha örökös kijelölésére irányuló szándéka a
végrendeletből kiderül. Örökös az, akire a végrendelkező cselekvő vagyonát mint
egészet, összességet, vagy akire cselekvő vagyonának mint egésznek valamely
hányadát hagyja. Örökös azonban más módon is kijelölhető. A végrendelkező
ugyanis ritkán tartja szem előtt a különbséget a vagyonába mint egészbe való
belépés, és a halála esetén vagyonából más módon nyerendő kedvezmény közt.
Midőn valakire vagyonát mint egészet v. ennek hányadát hagyja, az a szándék
vezérli, hogy az illető személy vagy személyek a vagyona fölötti uralmát
folytassák és hogy a hitelezőket és a hagyományosokat ehhez a személyhez (v.
ezekhez a személyekhez) utalja. Ámde ez az akarat nem csak abban találja
kifejezését, ha a végrendelkező vagyonát mint egészet vagy annak hányadát,
hanem akkor is, ha vagyonának tetemes, bár nem hányad szerint meghatározott
részét hagyja valakire; sőt nálunk sűrün fordul elő, hogy az örökhagyó
hagyatékának nem szám szerinti hányadára rendel örököst, hanem egyes
jelentékenyebb vagyontárgyaira, melyek a hagyatékot egészben vagy nagyobb
részben kimerítik; gyakran találkozunk különösen oly végintézkedésekkel, melyek
a vagyont nagyobb részben vagy egészen kimerítő jelentéknyebb alkatrészeit
felsorolva, azokra külön-külön jelölnek ki örököst, s igy mintegy már az
osztály is megejtik; népünk az ily módon részesítetteket örökösöknek nézi és
biróságaink gyakorlata ezt helyben hagyja. E szerint örökösnek tekintendő az
is, akire az örökhagyó egy vagy több meghatározott dolgot hagyott, melyek az
egész hagyatékot kimerítik vagy annak jelentékeny részét képezik; ugyszintén Ö.
forog fenn akkor, ha az egyiknek ingó, a másiknak ingatlan vagyonát hagyta.
Mindezen esetekben az illetők a reájuk szállott vagyon arányában örökösöknek
tekintetnek; ellenben azt, aki a végintézkedés alapján az örökségből és annak
rovására más módon nyer kedvezményt, és igy örökösnek nem tekinthető,
hagyományosnak nevezzük. V. ö. Zsögöd B. értekezését az örökösödési
törvénytervezetről (Magyar Igazságügy, XX. köt. 294. old.); Zlinszky, Magyar
magánjog (730. old.); Kern T., Magyar öröklési jog (I. köt., 264., 265. old.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|