Örökvallás

(fassio perennalis), a magyar magánjogban ingatlan birtoknak örök időkre ünnepélyes átruházása. Az átruházó valló (fatens), a szerző vallományos (fassionarius). Magánokiratban Ö. nem történhetett, mert régi jogunk szabálya szerint: «privatarum, personarum sigilla nihil perpetuitatis sub se continere possunt», az Ö.-ok azért csak hiteles személyek és hiteles helyek előtt történhettek. A jegyzőkönyvbe foglalt Ö.-ról a fél hiteles pecsét alatt Ö.-i levelet (litterae fassionales) kapott, a jegyzőkönyv a hiteles közeg levéltárában tartatván meg. Az Ö.-nál az a kifejezés: «Nullum jus nullamve juris proprietatem retinendo» (semmi jogot és jogtulajdont meg nem tartván) a valló részéről annyira lényeges volt, hogy annak hiányában az átruházás nem volt Ö., hanemcsak örökbeirás (inscriptio perennalis), azzal az eredménnyel, hogy ha a vallományos kihalt, vagy pedig ő vagy jogutódja hűtlenségbe esett, a jószág a vallóra, illetőleg családjára visszaesett. Fontos különbség volt a szükséges (fassio necessaria), az okszerü (fassio rationabilis) és az egyszerü Ö. (fassio simplex) között. Az utóbbit a jogközösségben levő rokonok megtámadhatták, ha sérelmükkel járt (invalidatio fassionis ex praejudicio). Az Ö. megtámadhatósága szempontjából továbbá fontos volt még az u. n. praemonitio, és az u. n. admonitio, amelyeknek értelme ez: a jogközösségben levő rokonoknak elővételi joguk volt és - a tövény által kivett eseteken kivül - követelhették azt is, hogy az eladó az eladás előtt a birtokkal őket biróilag megkinálja; a megkinált rokon 15 nap alatt elővételi jogával élhetett. A megkinálás elmulasztása az Ö. megtámadhatóságát vonta maga után (invalidatio fassionis ex neglecta praemonitione). Elővételi joguk volt továbbá a jogközösségben nem levő rokonoknak és a szomszédoknak. Ezek azonban nem követelhették, hogy az eladó őket megkinálja, hanem csak az a joguk volt, hogy a vételár megkinálása mellett az eladót megintsék; ha az eladó a megintés (admonitio) dacára a birtokot idegennek adta el, az Ö.-t megtámadhatták (invalidatio fassionis ex non observata admonitione). Az Ö. a királyi jogot nem érintette, vagyis a jószágnak a szent koronára háramlását az Ö. nem akadályozta, ha tehát az adománylevél értelmében az eladó családjában magszakadás történt, a jószágot a korona a tettleges birtokostól visszavette. Ennek jogi alapja az, hogy senki több jogot nem ruházhat át másra, mint amennyivel maga bir (Nemo plus juris in alterum transferre potest, quam ipse habet). Ettől a veszélytől a vallományos csak ugy szabadulhatott meg, ha az Ö.-hoz királyi jóváhagyást eszközölt ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon