Oroszlámos
nagyközség Torontál vármegye török-kanizsai j.-ban, (1891)
3071 szerb és magyar lak.; vasúti állomással, posta-, táviró- és
telefonhivatallal és postatakarékpénztárral.
Midőn Csanád vezér 1029. Ajtony ellen Rév-Kanizsánál átkelt
a Tiszán, az O.-i nagy dombon ütött sátort s imája közben megfogadta, hogy, ha
győz, e helyen monostort építtet. Álmában egy oroszlán ébresztgette őt,
biztatva, hogy azonnal fúvasson riadót s támadja meg az ellenséget.
Fölébredvén, azonnal összehivta a hadi tanácsot, éjjeli támadást rendelt, s a
lázadókat leverte a nagyőszi síkon. Az Ajtony fejét ő maga vágta le. Szent
István utóbb őt tette a nevéről elkeresztelt vármegye ispánjává, mire Csanád
azonnal építtetni kezdte szt. György tiszteletére a monostort, azon a halmon,
melyet álomlátásáról Oroszlánosnak nevezett el. 1247. a helyet még Oroszlános
monostorának, azontul egyszerüen csak Oroszlánosnak nevezik. A mai O. csak a
XVIII. sz.-ból való; a régi valamivel arrább, Majdan helyén feküdt. V. ö.
Csanádegyh. Adattár (I. 259); Karácsonyi, Szt. Gellért, 93-110.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|