Oroszlán-rendek

1. Badeni nagyhercegségi rend, melyet Károly Lajos Frigyes badeni nagyherceg 1812 dec. 26. a badeni nagyhercegi család ősei; a Zähringen hercegek emlékére alapított négy osztályban: nagykeresztesek, parancsnokok, I. és II. osztályu lovagok. 1840 jun. 17. a rend osztályai még eggyel szaporodtak: a II. osztályu parancsnokéval. Alapszabályai 1866 szept. 30. és 1877 ápr. 29. módosultak. Jelenleg a rend két részre oszlik: a) a zähringeni Berthold-rend lovagjai, b) nagykeresztesek, I. és II. osztályu parancsnokok és lovagok. Kiváló érdemekért a rendet arany tölgylomb, illetve kardokkal adományozzák. - 2. Hesseni érdemrend, melyet II. Frigyes hessencasseli tartomdánygróf 1770 aug. 14. alapított. I. Vilmos választó 1818 jan. 1. a rendet négy osztályuvá változtatta át. 1851 aug. 20. I. Frigyes Vilmos választó a rendnek régi házi rend jellegét visszaadta (Vilmos-rend néven) s elrendelte, hogy tulajdonosainak száma, kivéve a rendmestert, a hercegi ház férfitagjait, külföldi fejedelmi személyeket és a rend-kancellárt, a 41-et felül ne haladja. Jelvénye koronás arany oroszlán, körülötte tojásdad arany karikagyűrü, előlapján Virtute et Fidelitate jelmondat, hátlapján Fridericus II. D. G. Hassiae Landgravius inst. 1770 felirat. Szalagja harmazsinvörös, melyen a jelvényt a jobb vállon át a bal oldalon hordják. Midőn 1875. az utolsó hesseni választó meghalt, 1876 jun. 6. a rend hesseni nagyhercegi házi renddé nyilváníttatott. Rangra nézve most a hesseni Fülöp-rend nagykeresztje után következik. - 3. Kongo-állami rendjel, melyet Lipót belga király, mint a Kongo-állam uralkodója 1891 ápr. 9. alapított. Alapszabályait 1891 jul. 28. nyerte. Jelvénye széles végü kereszt, fehér-arany szegéllyel, kékre zománcolva. Sarkaiban C. C. monogramm. Középpajzsa kerek, kék szinü, rajta koronás arany oroszlán, körülötte Travail et progres felirat, e körül egy második gyűrü. Hátlapján vörös alapon L L és S betük, fölöttük királyi korona. Szalagja amarántvörös, habozott kék-világossárga szélcsíkkal. - 4. Nassaui házi rend, Luxemburg nagyhercegségi érdemrend. Alapították III. Vilmos németalföldi király és Adolf nassaui herceg 1858 jan. 29. Hágában, illetve 1858. márc. 16. Wiesbadenben. 1873-ig egy osztálya volt. 1873 márc. 13. három osztállyal, 1882 márc. 29. egy ötödikkel bővült. Az új nagyherceg a II-V. osztályt nem ismerte el s most a rend mint házi rend újból csak egy osztállyal bir. Jelvénye nyolc águ, aranyszegélyü, fehér-zománcos kereszt, sarkaiban arany N betü. Középpajzsa kerek, arany szegéllyel, kék zománcos, rajta a nassaui oroszlán. Hátlapján Je maintiendrai feliratu. Csillagja ezüstből van, rajta a fent leirt középpajzs, körülötte arany szegélyü fehér karikagyűrün a felirat. Szalagja narancssárga, kettős sötétkék szélcsíkkal. - 5. németalföldi érdemrend, melyet Vilmos király 1818 szept. 29. belföldiek részére kiváló polgári érdemek jutalmazására alapított. Jelvénye arany szegélyü, nyolc águ fehér kereszt, csúcsain arany golyókkal, sarkaiban arany W betü. Középpajzsa kerek, kék szinü, rajta a németalföldi címerből az oroszlán. Hátlapján Virtus nobilitat felirat. Fölötte a királyi korona. Szalagja sötétkék, kettős narancssárga csíkkal.

Forrás: Pallas Nagylexikon