Oroszország borászata

Oroszország délibb vidékein nevezetes mennyiségü és elég jó bor terem, mely Masszalszki V. herceg. 1890-iki adatai szerint 168,790 djesszjatinra (183,790 ha.) 27.680,000 vedróra (3.405,000 hl.) rúg, melyhez a legnagyobb részt besszarábia, Kaukázus és Krim szolgáltatják; a termést legnagyobb részt belföldön fogyasztják el. Besszarábia borkerülete magában foglalja Tiraspol, Odessza, Herzon és Olgopol kerületeket is, ezen vidéken többnyire belföldi szőllőfajtákat művelnek s a termelés az utóbbi 10 év alatt megháromszorosodott; a bor legnagyobb része közönséges asztali bornak minősíthető. A Kaukázus szőllővidékét északira és délire oszthatjuk. Északon többnyire közönséges vörös bor terem, melynek jelentékeny részéből szeszt főznek, míg Dagesztán mohammedán lakói részint mint szőllőt fogyasztják, részint nem bort, de nem tilalmas nemzeti italokat (dsaba és harbec) készítenek) a szőllőből. Délen ellenben Kutaisz és Tifliszben erős, testes, igen jól ászokoltató kitünő borok teremnek. Legmagasabb fejlődési fokon van az európai O. a Krimben, melynek ősrégi szőllőit a tatárok elpusztították ugyan, melyet azonban Pallas német természettudós javaslatára a kormány a mult század végén felújítván, valóan virágzásnak indított. Az európai szőllőfajták közül művelik: Cabernet Sauvignon, Malbec, Pineau franc stb. kék szőllőt, továbbá Semillon blanc, Riesling, Pineau blanc, Furmint (melyet ők tokajinak hivnak) stb. fehér szőllőt, édes bor készítésére: Muscat blanc, rouge, noir, Pineau gris stb. fajtákat. Az egyes fajtákat külön művelik és szüretelik, s a déli tengermelléken kitünő likőr és desszert borokat (Sherry, Porto, Malaga stb.) nyernek. A szőllők termése a forró és száraz időjárás folytán csekély hektáronkint alig 20-25 h. Minthogy még a szőllők létesítése is igen költséges, ezért a borok is igen drágák.

Forrás: Pallas Nagylexikon