Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
orr conk
orr handle of t...
orr hooter
orr horn
orr muzzle
orr nose
orr pecker
orr proboscis, ...
orr snitch
orr snozzle
orr toe
orr (marháé... muffle
orr irányáb... send
orr van az ... it's under ...
orr- nasal
orr-résszár... slat
orr-segédsz... slat
orra alá dö... to rub in
orra előtt ... under one's...
orra után m... to follow o...

Magyar Magyar Német Német
orr Nase (e)
orr & pofa ... Schnauze (e...
orrcimpa Nasenflügel...
orrhangon b... näseln
orrlyuk (ál... Nüster (e)
orrot fúj schneuzen s...
orrot töröl... schneuzen
orrszarvú Nashorn (s)...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Orr

(nasus). Áll külső és belső orrból. A külső orron a bőr és bőralatti kötőszövet után az orr izmai, nevezetesen a orrösszenyomó, az orrszárny-emelő és orrszárny-lenyomó, valamint a mozgó sövényt levonó izmok s végül az orr bőrének ránba szedésére, fintorgatásra szolgáló pici orrháti karcsu izom (m. pyramidalis s. procerus nasi), azután az orr alapváza és skeletje található. A skelet részei kötőszövettel és procogókkal képezik az orr alakjára s ekként az egész arc alakulására nagy befolyással levő orrot. Fent a csontos körtealaku orrkivágáshoz (1. ábra) oda van erősítve a háromszögletü porcogó (cartilago triangularis), mig kötőszövettel egybekötve az orrszárnyakon a szárnyporcogók (cartilagines alares s. pinnales) vannak odatűzve. Az orr üregét csontos, porcogós és lágy vagy mozgó részből álló orrsövény (septum) választja két orrféllé. Mindegyik hátul a choanák (hortyogók) útján nyilik a garatba. Az orrüreg mindkét fele az orrkagylók (12, 14, 15) által (l. 2. ábra) három, elég gyakran négy emeletre van osztva; nevezetesen egy felső (13), középső és alsó orrjáratra, amelyekbe nevezetes melléküregek nyilásaikkal nyilnak bele. Az orrüreg rózsaszinü nyálkahártyával bevont része lélekző résznek (Pars respiratoria) neveztetik. Ez utóbbi a felső orrkagylóra és a középső kagyló felső harmadára s a megfelelő sövényrészre terjed ki s pigmenttől (festéktől) sárgaszinü. Itt különös pálcikaszerü külső taggal biró és alant ideggel egybekötött végkészülékben, az u. n. szaglósejtekben végződnek a szagló ideg rostjai. A szaglás különösen jól ki van fejlődve a macskákon, de más ragadozókon s a kutyán is. A macskán különösen komplikált az orr labirintusa s a szagló nyálkahártya kiterjedése nagy. A vad emberek szaglása jobb mint másoké.

[ÁBRA] 1. ábra

[ÁBRA] 2. ábra

Az orr lehet egyenes, sasorr, hajlott orr, vagy pisze-fitos orr, vagy hegyes, vékony tompa, egérorr, nagy vagy kis orr. A nagy orrot már a rómaiak nagyra becsülték s azt hitték, hogy csak okos embereknek lehet nagy orruk s ha valakinek kis orra volt, annak észbeli tehetségére nem sokat adtak s arra azt mondták: nincs is orra, vagyis hogy ostboa (nullum nasum habere). Mások az orralakulásból a jellemre következtettek. Igy a hegyes orrot pikáns, csipkedő jellemünek szokták tartani, hegyes állal pedig a fösvénység kinyomatának. A tompa orrot a durvaság, a fitos orrot, különösen vastag ajkakkal, az érzékiség kinyomatának, a vékony orrot a könnyelműség, a hajlott orrott a szellemesség jelképeinek mondják; pedig akárhányszor cserben hagy bennünket az orr e tekintetben. A görög orr alatt azt értjük, amelynél az egyenes homlok az orrgyöknél megtöretlenül megy át az orr hátába. Ilyen orrok a görög antik szobrokon láthatók, de jelenlben is előfordulnak ritkább esetekben. - O. az építészetben, l. Ev.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is