Orrmányosak

(állat, Proboscidea), az emlősök egyik rendje, melyet korábban a vastagbőrüek rendjébe foglaltak. Az ide tartozó fajok kivétel nélkül óriás testüek s a jelenben élő szárazföldi állatok között a legnagyobbak. Otromba testüek. Orruk hosszu orrmánnyá nyult meg s ennek végén ujjforma kis nyujtvány emelkedik, melynek segélyével ügyesen fognak. Lábaik igen erősek, de rövidek és öt ujjuk a patákig a bőrbe mélyedt. Fejük is rövid, de magas és aláfelé tekint. Szemeik igen kcsinyek, ellenben füleik hosszan alálógnak. Szemfogaik nincsenek, a közti állkapocs metszőfogai agyarrá nyultak meg s néha 100 kg. súlyosak. Ezek adják az elefántcsontokat. A zápfogak eredeti száma hét, de rendesen csupán kettő fejlett ki s közülök az első mindig kihull, mikor is a hátulsó mögött új nő. Gyomruk egyszerü, nem kérődző, a belen hosszu vakbél van. Epehólyagjuk nincs. Nagyagyuk nem födi a kisagyat, de sok tekervényü. Emlőik a mellen vannak; herék a testüregben fekszenek. Az élő fajok bőre csaknem egészen csupasz, de a kihaltaké bundát viselt. Rövid farkuk csúcsán sörtepamat lóg le. Társaságban, nagyobb csapatokban élnek, könnyen szelídíthetők. Egyetlen élő nem az elefánt (l. o.), melynek hazája Afrika és Ázsia, de a harmadkorban valamennyi világrészt népesítették Ausztrália kivételével. Az elefántfajok közül 14-et ismerünk, a mastodonok közül még többet. Valószinüleg ide tartozik a dinotherium is.

Forrás: Pallas Nagylexikon