Orrmányosak
(állat, Proboscidea), az emlősök egyik rendje, melyet
korábban a vastagbőrüek rendjébe foglaltak. Az ide tartozó fajok kivétel nélkül
óriás testüek s a jelenben élő szárazföldi állatok között a legnagyobbak.
Otromba testüek. Orruk hosszu orrmánnyá nyult meg s ennek végén ujjforma kis
nyujtvány emelkedik, melynek segélyével ügyesen fognak. Lábaik igen erősek, de
rövidek és öt ujjuk a patákig a bőrbe mélyedt. Fejük is rövid, de magas és
aláfelé tekint. Szemeik igen kcsinyek, ellenben füleik hosszan alálógnak.
Szemfogaik nincsenek, a közti állkapocs metszőfogai agyarrá nyultak meg s néha
100 kg. súlyosak. Ezek adják az elefántcsontokat. A zápfogak eredeti száma hét,
de rendesen csupán kettő fejlett ki s közülök az első mindig kihull, mikor is a
hátulsó mögött új nő. Gyomruk egyszerü, nem kérődző, a belen hosszu vakbél van.
Epehólyagjuk nincs. Nagyagyuk nem födi a kisagyat, de sok tekervényü. Emlőik a
mellen vannak; herék a testüregben fekszenek. Az élő fajok bőre csaknem egészen
csupasz, de a kihaltaké bundát viselt. Rövid farkuk csúcsán sörtepamat lóg le.
Társaságban, nagyobb csapatokban élnek, könnyen szelídíthetők. Egyetlen élő nem
az elefánt (l. o.), melynek hazája Afrika és Ázsia, de a harmadkorban
valamennyi világrészt népesítették Ausztrália kivételével. Az elefántfajok
közül 14-et ismerünk, a mastodonok közül még többet. Valószinüleg ide tartozik
a dinotherium is.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|