Örsted

1. Anders Sandoe, dán botanikus, szül. Rudkjöbingben 1816 jun. 21., megh. Kopenhágában, mint a botanika tanára, 1872 szept. 3. Nevezetesebb munkái: Planterigets Naturhistorie (Kopenhága 1839, 34 tábl.); Centralamerika"s Gesneraceaie (u. o. 1858); Nouvelles observations sur un champignon parasite (u. o. 1866, 1867); Recherches sur la classification des ch?nes (u. o. 1867); System der Pilze Lichenen und Algen (németre ford. risebach és Reinke, Lipcse 1873); Skildringen af Naturen paa Jamaica (u. o. 1867). Foglalkozott azörvényférgek (Turbellaria) tanulmányozásával is s e téren jóformán úttörő volt.

2. Ö. János Keresztély, dán fizikus. Szül. Rudkjöbingben (Lagerlandban), 1777 aug. 14., megh. Kopenhágában 1851 márc. 9. Tanulmányait Kopenhágában végezte és ott 1800. a bölcsészet doktorává lett. 1806. a kopenhágai egyetemen rendkivüli, 1817. pedig rendes tanárrá nevezték ki. Midőn pedig 1829. a műegyetemet alapították, ő lett ennek igazgatója. Fizikai kutatásai között legnevezetesebb az elektromagnetizmus fölfedezése. Ö. ugyanis már évek óta azon mggyőződésen volt, hogy az elektromosság és mágnesség közt szoros összefüggés van és erre nézve számos kisérletet is tett. Végre 1820. sikerült neki egy platinadróttal, mely egy erős Volta-féle batteria két sarkát kötötte össze, a mágnestűt kitérítenie. Ezután egy köriratot küldött a nevezetesebb fizikusokhoz: Experimenta circa efficaciam conflictus electrici in acum magneticam címen. Az ő kutatásai szreint az elektromosság a vezetőkben csavarmenetekben terjed. A pozitiv elektromosság a mágnes déli sarkát taszítja, az északit vonzza, a negativ ellenkezőleg cselekszik. Nevezetes fölfedezése következtében több tudományos társulat tagjává válsztotta. 1808. a kopenhágai akadémia tagja, 1815. pedig titkára lett. 1842. a párisi akadémia választotta külső tagjává. Az elektromagnetizmus fölfedezéseért a Royal Societytől a Copley-érmet, a párisi akadémiától pedig a matematikai osztály 3000 franknyi díját nyerte el. Ö. igen sokat tett a természettudományok terjesztésére; e célból egy társulatot is alapított, mely népszerü előadások tartása által igyekezett célját elérni. Nevezetes munkái: Experimenta circa efficaciam conflictus electrici in acum magneticam (Kopenh. 1820); Galvanochemische Bemerkungen (Gehlen N. Journ. III. 1804); Über Klangfiguren (Gehlen"s Journ. für Chemie III. 1807); Über Contact - Electricität (Schweigg. Journ. XX. 1817); Über die Zusammendrück. des Wassers (u. o. XXI. 1817. és XXXVI. 1822); Neuere elektromagn. Versuche (u. o. XXIX. 1820); Betracht über den Elektromagn. (u. o. XXXII. és XXXIII., 1821); Über Zusammendrück. verschiedener Flüssigkeiten (Pogg. Ann. XII. 1828); On the diviation of falling bodies from the perpendicular (Report. British Assoc. 1846); Om Harrörs-Kraften (Forhandl. Skandinavsk. Naturforskare, stb. 1839). Legelterjedtebb munkája a Szellem a természetben, mely számos nyelvre van lefordítva és számos kiadást ért. v. ö. Ö. és Seebeck közös munkáját: Abhandlung zur Entdeckung d. Elektromagnetismus, újra kiadta Oettingen (1895).

Forrás: Pallas Nagylexikon