Országbirói értekezlet

Az 1860 okt. 20. kiadott és Magyarország törvényes intézményeinek helyreállítását tárgyazó legfelsőbb kibocsátványok egyike elrendelte a jogszolgáltatás ideiglenes szervezését nemzeti alapon, és az országbiró - gróf Apponyi György - elnöklete alatt választmány bizatott meg azzal, hogy az anyagi és alaki törvények iránt ideiglenes tervezetet ajánljon. Az országbiró a hétszemélyes tábla biráiból és ezeken kivül a birói és ügyvédi karból megalakította a választmányt s ezt 1861 jan. 23. O.-ként egybehivta. Ekkor és a következő napon az értekezlet kimondotta a királyi Kuria teljes visszaállítását, megállapította a rábizott munkálat általános elveit és az egyes szakok szerint alválasztmányokat küldött ki. Ezek munkálatait az értekezlet ismét teljes ülésekben vette vizsgálat alá és ekként feladatát 1861 márc. 4. befejezte. Az O. teljes üléseiben megállapított munkálatát a hétszemélyes tábla küldöttsége összeállította, ennek egy tagja rendszeres alakba öntötte és az országbiró azt a képviselőház elnökének megküldötte. Az elnök a munkálatot a képviselőházzal közölvén, az abban javaslatba hozott ideiglenes törvénykezési szabályokat a képviselőház 1861 jun. 22., a főrendiház pedig 1861 jul. 1. egybehangzó határozattal ideiglenes kisegítő gyanánt használhatóknak kimondotta; és miután azokat a király is helybenhagyta, a királyi Kuria 1861 jul. 23. tartott teljes vegyes ülésében határozatilag kijelentette, hogy addig, amíg az alkotmányos törvényhozás máskép nem rendelkezik, azonnal mindennemü törvényes eljárásaiban állandó zsinórmértékül követni fogja. Az ideiglenes törvénykezési szabályok, habár törvény erejével nem birnak, mindamellett a törvénykezésben kétségtelen jogforrásul szolgáltak és máig is szolgálnak mindazokban a részekben, amelyekben a törvényhozás utóbb másképen nem intézkedett. Az ideiglenes törvénykezési szabályok a következő joganyagokra terjedtek: I. polgári magánjog, a) anyagi rész, annak kijelentésével, hogy «a magyar polgári anyagi magántörvények visszaállíttatnak, de a közhitel, a jogfolytonosság és a helyzet szükségei által igényelt pótlásokkal»; b) alaki rész, új eljárás elég kimerítő szabályozásával; II. büntető eljárás azzal a főelvvel: «a magyar büntető törvények és törvényes gyakorlat a változott viszonyokhoz idomítva, módosításokkal visszaállítatnak»; III. váltótörvény; IV. csődtörvény; V. kereskedelmi, fuvarozási és vásári törvények; VI. úrbéri, földtehermentesítési, arányossági és mezei rendőrségi ügyek; VII. bányaügy.

Forrás: Pallas Nagylexikon