Országos képtár

néhai Esterházy Pál herceg 1861. a magyar tudományos akadémia akkori elnökének, Dessewffy Emil grófnak kezdeményezésére megengedte, hogy addig Bécsben őrzött világhirü képtára, a kézirajz- és rézmetszet-gyüjteménnyel együtt, Pesten a magyar tudományos akadémia palotájában e célra berendezett helyiségekben állíttassék föl s ez a képtár 1865. meg is nyilt. De midőn Miklós herceg, néhai Esterházy Pál örököse a képtárt el akarta adni, hogy a becses gyüjtemény külföldre ne vándoroljon, az 1865-69-iki országgyülés utasította a kormányt, hogy bocsátkozzék alkudozásokba a képtár megvétele iránt. Ezek az alkudozások eredményre is vezettek s az 1871. XI. t.-c. értelmében az Esterházy-képtár 1.100,000 frt (a kézi rajzokért és metszetekért még 200,000 frt) áron a nemzet tulajdonába ment át. Az átvételt még ugyanazon évben egy bizottság, élén Pulszky Ferenccel, végezte, s a képtár igazgatója 1880 jan. 1-ig Kratzmann Gusztáv volt; ezóta 1881 máj. 18-ig a képtár Ligeti Antal nemzeti muzeumi képtárőr és Pulszky Károly az iparművészeti muzeum őrének vezetése alatt volt. Ekkor Pulszky Károly lett az O. őrévé s később a király (1884 máj. 29.) igazgatóvá nevezte ki, ahonban 1896 jan. állásától fölmentették.

Forrás: Pallas Nagylexikon